Várhelyi Olivér: A Bizottság fel kívánja gyorsítani a nyugat-balkáni bővítés folyamatát
2020. február 10. 22:45

Az Európai Bizottság célja, hogy felgyorsítsa és dinamikussá tegye a nyugat-balkáni bővítés folyamatát, valamint megtartsa annak a valóságos és hiteles lehetőségét, hogy a térség országai csatlakozzanak az Európai Unióhoz – közölte Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Strasbourgban hétfőn.

Az Európai Bizottság szerdán mutatta be az átalakított bővítési folyamatról szóló javaslatát azzal a céllal, hogy új lendületet adjon az unió bővítésének.

Az uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésének a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztésről folytatott vitáján hangsúlyozta, az Európai Bizottság számára nagyon fontos a teljes uniós elkötelezettség a nyugat-balkáni bővítés perspektíváját illetően, az Európai Uniónak erre vonatkozóan egy hangon kell megszólalnia.

Fontosnak nevezte, hogy megfelelően tervezhető legyen a folyamat mindkét fél részére. Egyértelműen meghatározott feltételek kellenek annak érdekében, hogy a megtett lépések, vagy azok elmaradása milyen következményekkel járnak – húzta alá.

Kijelentette, a bizottság kiáll azon véleménye mellett, hogy Albániával és Észak-Macedóniával meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat, ugyanis mindkét tagállam teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Az unió akkor lehet hiteles, ha tartja magát az eredményen alapuló bővítési folyamatra vonatkozó ígéretéhez – mondta Várhelyi.

– Ahhoz, hogy szavahihető partnerek legyünk, nekünk is teljesíteni kell az ígéreteinket – fogalmazott.

Azt közölte, hogy a két tagjelölt ország által elért eredményekről az Európai Bizottság még februárban részletes tájékoztatást tesz közzé annak érdekében, hogy az uniós tagállamokból álló tanács támogató döntését előkészítse. A bizottság meggyőződése ugyanis, hogy a további halasztás rosszat tenne a régió stabilitásának, illetve rést nyitna olyan erőknek, amelyek negatív hatást elérve kívánhatnak beavatkozni a folyamatba – mondta.

A hosszas felkészülés és tárgyalási folyamat során határozottabb politikai irányításra és a tagállamok magas szintű részvételére van szükség – tette hozzá. A javasolt új bővítési módszer visszafordíthatóvá teszi a folyamatot, azaz ha a tagjelölt ország visszalép a szükséges reformoktól, akkor az unió is visszaléphet a bővítési folyamatban – tette hozzá az uniós biztos.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában a magyar biztos bővítés iránti elkötelezettségére mutatott rá, kiemelve, hogy az uniós bizottság rendkívül rövid időn belül eredményorientált, jól megalapozott és hatékony javaslatot tett egy rugalmas bővítési módszertanra.

Alkalmasnak nevezte a javaslatot arra, hogy elmozdítsa holtpontjáról a nyugat-balkáni bővítés kérdését. Szavai szerint az új módszertan hidat képezhet a nyugat-balkáni csatlakozási tárgyalások megkezdését támogató és a bővítés-szkeptikus tagállamok között.

– Európának, s nekünk magyaroknak is az az érdekünk, hogy a nyugat-balkáni bővítés hatékony és minél előbb sikeres legyen – fogalmazott Gál Kinga.

Deli Andor fideszes EP-képviselő hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy az új módszertan ösztönzően fog hatni a csatlakozási tárgyalásokra és felgyorsítja az integrációs folyamatot. Fontosnak nevezte, hogy egy-egy csatlakozási fejezet lezárását követően a területre vonatkozó EU-s alapok is hozzáférhetőek lesznek, kézzel foghatóvá téve az uniós tagság előnyeit.

– Az új módszertan egyik nagy előnye, hogy rugalmasan alkalmazható azon országok esetében is, mint például Szerbia, melyek már régebben megkezdték a tárgyalási folyamatot – tette hozzá Deli Andor.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában gratulált az új bővítési módszertanhoz, amely szavai szerint objektív kritériumokat javasol a jogállamiság megítéléséhez. A képviselő ugyanakkor kérdéseket tett fel arra vonatkozóan, hogy az új bizottság ilyen módszerekkel kívánja nyomon követni a jogállamiság helyzetét a jelenlegi tagállamokban.

Az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén francia javaslatra elvetette a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával. Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.


 
MTI
Címkék:
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • EU-csúcs: Charles Michel már tárgyalt Orbán Viktorral
    Órákon belül kezdetét veszi az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az országvezetők a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről (MFF) próbálnak majd megállapodni.
  • Gyurcsányék ismét hátba támadták az MSZP-t
    A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz csatlakozik két MSZP-s polgármester is – számolt be róla az Index. Mivel a kettős párttagság a szocialisták alapszabálya szerint tiltott, ezért a XVIII. kerületet vezető Szaniszló Sándornak és Kiss Lászlónak, Óbuda polgármesterének is megszűnik MSZP-s párttagsága.
  • London meg tudná rendezni az idei olimpiát Tokió helyett?
    Shaun Bailey konzervatív polgármesterjelölt szerint London meg tudná rendezni az idei olimpiát és paralimpiát, ha a koronavírus-járvány miatt Tokióból el kell mozdítani a sporteseményt.
MTI Hírfelhasználó