Jelentősen nő a civil szervezetek támogatása
2020. február 14. 11:59

Az idei 7,7 milliárd forintról, jövőre 9,2 milliárd forintra nő a civil szervezetek közvetlen költségvetési támogatása - jelentette be a Miniszterelnökség civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által rendezett imareggelit megelőző sajtótájékoztatón közölte, hogy az idén további ötmilliárd forint pluszforrást jelent a Magyar Falu Program keretében meghirdetésre kerülő Falusi Civil Alap.

Erre áprilistól pályázhatnak az ötezer lakost nem meghaladó településeken működő civil szervezetek - tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarországon 61 ezer civil szervezet működik. A források bőségét jól mutatja, hogy az elmúlt évben 370 milliárd forint állami, önkormányzati, magán és uniós támogatásban részesültek. A Nemzeti Együttműködési Alapra pályázó 11776 civil szervezet közül 5500, vagyis a pályázók 46 százaléka nyert forrást és hamarosan megkötik a támogatási szerződéseket - ismertette.

Hozzáfűzte, hogy ahol a Miniszterelnökségnek lehetősége nyílik beleszólnia a források odaítélésébe - ez a teljes keret 15 százaléka -, ott tükröztetik a kormányzati prioritásokat, vagyis a keresztény kultúra és a családok védelmét - mondta a helyettes államtitkár.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárságának vezetője kiemelte, hogy a kormány hitvallása szerint a kereszténység a nemzet legfőbb összetartó ereje. Ezért is vállalta fel a kezdeményező szerepet a világban a keresztényüldözés elleni küzdelemben - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol korlátozzák a szabad vallásgyakorlást és vallásuk miatt üldözött emberek 80 százaléka keresztény.

"Keleten felrobbantják, nyugaton bezárják, Magyarországon viszont építik a templomokat" - fogalmazott.

Csizmadia  László a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke arról szólt: a keresztény Európa, az európai identitás megőrzése érdekében össze kell fognia a civileknek az államnak és az egyháznak és ez nem pártpolitikai kérdés.

Különösen akkor, amikor Európa, amely a zsidó-keresztény civilizáció felépítője az illegálisan érkező migránsok támadása alatt áll.

Annál is inkább, mert az Európai Unió intézményeinek szociálliberális politikát támogató hozzáállása és az embercsempészekkel összefogó NGO szervezetek segítik a nyakló nélküli ellenőrizhetetlen migránsinváziót - mondta. Ebben a helyzetben az a céljuk - folytatta -, hogy távol tartsák Európától a vallásháborúkat és megakadályozzák a párhuzamos társadalmak kialakulását. Ugyanakkor Magyarországon szolidaritással, tanulási és munkalehetőségek teremtésével szeretetben kívánnak együtt élni a nemzetiségekkel, a cigánysággal is - mondta. Ezt elősegíti, ha a cigányság nem ül fel a politikai szerencselovagok és nyerészkedő ügyvédek szekerére - tette hozzá.

Csizmadia László felidézte, hogy a feljelentésük nyomán a rendőrség nyomozást rendelt el Niedermüller Péter kijelentése miatt. A DK politikusa rémisztő képződménynek nevezte a fehér keresztény heteroszexuális férfiakat és nőket - emlékeztetett. Kifejezte reményét, hogy az eredményes nyomozás erősíti az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét.

Osztie Zoltán plébános azt mondta, hogy az imareggeli üzenete az Isten által meghatározott béke, az emberi felelősségtudat erősítése és a kiengesztelődés fontosságának hirdetése.

A CÖF-CÖKA az év elején indította útjára imareggeli sorozatát, annak érdekében, hogy így inspirálja Európa népeit a keresztény értékek védelmére. Ezúttal a Társadalmi békesség - Nemzetiségek együttélése" címmel tartották meg a rendezvényt.

MTI
Címkék:
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Működött a Fidesz ultimátuma Lánchíd-ügyben
    Karácsony Gergely bejelentette: akár napokon belül elkezdődhet a Lánchíd felújításához szükséges tenderek kiírása. A baloldali főpolgármester ATV-ben tett nyilatkozata azután került adásba, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett: a kormánypártok arra kérik a kormányt, vegye kézbe a Lánchíd felújítását, ha rövid időn belül nem lép a főváros.
  • A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
    A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
  • Fontos adóügyi könnyítésekről döntött az Országgyűlés
    Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását.
MTI Hírfelhasználó