A magyar kormány támogatásával 249 elektromos autót kapnak a kórházak
2020. február 19. 14:31

Elektromos autók Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház parkolójában az átadás napján, 2020. február 19-én. MTI/Balázs Attila

A magyar kormány támogatásával 249 elektromos autót vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a hazai kórházak számára és folyamatban van a működtetésükhöz szükséges 135 állomásból álló töltőhálózat fejlesztése is – közölte a központ főigazgatója a nyíregyházi kórháznak vásárolt kilenc jármű szerdai átadásán.

Gondos Miklós elmondta, az autókat több gyógyintézmény már megkapta és használatba vette, a kórházakat csak az üzemben tartás és a casco biztosítás költségei terhelik.

A teljesen felszerelt, nyári és téligumi-szettel, navigációs rendszerrel és más extrákkal rendelkező elektromos autók hatótávolsága kétszáz kilométer. Ezeket az intézmények a telephelyek közötti közlekedésre, vér- és eszközszállításra, szakemberek utaztatására és helybeni ügyintézésre is használhatják – ismertette a főigazgató.

Gondos Miklós megjegyezte, a kabinet szándékai szerint 2030-ra a kormányzati autóflotta harminc százalékát elektromos autókból áll majd, ehhez az elképzeléshez illeszkedik a jelenlegi 3 milliárd forint értékű kórházi autóbeszerzés.

Suba László, az ÁEEK észak-alföldi térségi igazgatója elmondta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi kórházon kívül a kisvárdai gyógyintézményben is szolgálatba áll két autó, a régióban pedig minden gyógyintézmény részesült a járműbeszerzésből. Az autókat ügyeletes és készenlétes orvosok szállítására is jól lehet majd használni – fűzte hozzá.

Az ország egyik legnagyobb integrált gyógyintézményében van értelme és helye az elektromos autóknak – közölte az átadáson Adorján Gusztáv, a négy tagkórházat tömörítő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója. Szavai szerint telephelyekre telepített töltők segítségével a nyírségi megyeszékhely száz kilométeres körzetében működő nagykállói, fehérgyarmati, mátészalkai és vásárosnaményi kórházakat és szakrendelőket egyaránt kiszolgálják majd ezek a gépkocsik.

Az eseményt követően átadták azt a több mint 300 millió forint értékű, uniós támogatású beruházást is, mely révén fejlesztették a tagkórházak fizioterápiás járóbeteg-szakellátásait. Az infrastrukturális programrész során átalakították és akadálymentesítették a legnagyobb betegforgalmú nyíregyházi szakrendelő épületének bejáratát és belső tereit, fizioterápiás helyiséget alakítottak ki és felújították a meglévőket, rekonstrukciót végeztek a fehérgyarmati és mátészalkai szakrendelőkben, a beszerzések keretében pedig több mint kétszáz kisebb és nagyobb értékű orvostechnikai eszközt vásároltak.


 
MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó