Angela Merkel nem vesz részt pártja következő elnökének kiválasztásában
2020. február 19. 18:00

Angela Merkel német kancellár nem veszt részt pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) következő elnökének kiválasztásában.

A politikus szerdán Berlinben egy más ügyben - Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről - tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva felidézte: amikor 2018 októberében bejelentette, hogy 18 év után nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét, azt is elmondta, hogy továbbra is rendelkezésre áll a kormányfői feladatok ellátására, de nem vesz részt annak eldöntésében, hogy ki legyen a párt új elnöke, valamint  a CDU és bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a következő választáson.

Ehhez az elhatározáshoz most is tartja magát - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy "történelmi tapasztalatai" alapján az a legjobb megoldás, ha a távozó pártvezetők távol tarják magukat az utód kiválasztásától. Ez azonban "nem jelenti azt, hogy nem is beszélgetek a lehetséges jelöltekkel" - mondta a kancellár.

A CDU 2018 decemberében tartott kongresszusán Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg pártelnöknek, aki a napokban - alig több mint egy év után - közölte, hogy távozik a tisztségből, amint kiválasztották utódját. Pártvezetői karrierje a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz fűződő viszony körüli viták miatt ér véget.

Ezzel összefüggésben Angela Merkel a szerdai tájékoztatón a jobboldali populistaként jellemzett pártokkal más európai országokban folytatott kormányzati együttműködéssel kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette, hogy a CDU/CSU nem működik együtt az AfD-vel, más országok gyakorlatát pedig nem kívánja értékelni, mert minden országnak önállóan kell eldöntenie az ilyen ügyeket.

A CDU elnöki tisztségére egyelőre egy politikus jelentkezett nyilvánosan, Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke. Annegret Kramp-Karrenbauerrel szerdán Berlinben folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta, szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha kikérnék a tagság véleményét.

Az elnöki tisztség betöltése nem csupán személyi ügy, hanem a párt jövőjét meghatározó tartalmi kérdés, amelyet nyíltan, és "nem zárt ajtók mögött" kell eldönteni - nyilatkozott Norbert Röttgen, bírálva lehetséges elnökjelöltként számon tartott párttársait, akik eddig nem tájékoztatták szándékaikról a nagyközönséget vagy mintegy 400 ezer CDU-tagot, és sajtójelentések szerint a nyilvánosság kizárásával folytatnak egyeztetéseket, előkészítve egy lehetséges megállapodást a pártelnöki és kancellárjelölti, illetve egyéb vezetői feladatok elosztásáról.

Norbert Röttgen mellett ketten jelentették be hivatalosan a CDU központjának, hogy megpályázzák az elnöki tisztséget. Nevüket nem hozták nyilvánosságra.

A lehetséges elnökjelöltek és kancellárjelölt-aspiránsok közé Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt, Friedrich Merz volt Bundestag-beli frakcióvezetőt és Jens Spahn szövetségi egészségügyi minisztert sorolja a német sajtó. Nem ismert, hogy bármelyikük bejelentkezett volna hivatalosan az elnöki tisztségre.

Annegret Kramp-Karrenbauer valamennyi hivatalos és lehetséges elnökjelölttel konzultál a következő napokban, és az elnökség február 24-i ülésén ismerteti elképzeléseit a párt következő vezetőjének kiválasztásáról.

MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • A visztulai csoda: száz éve magyar segítséggel verték porrá a szovjeteket
    Nyilván nagyon sokat köszönhetünk ennek a lengyel sikernek, hiszen 1920 nyarán megvolt annak az esélye, hogy már akkor létrejön az a keretrendszer, ami 1945-ben, s így egy nemzedékkel hosszabb ideig tartott volna a totális bolsevik államhatalmi időszak Kelet-Közép-Európában – fejtette ki a hirado.hu-nak Ligeti Dávid történész.
  • Mozgósítás az online térben
    – A mi dolgunk az, hogy az emberek érdekét szolgáljuk, hogy tudják, mi elfogadjuk a véleményüket, akkor is, ha úgy érzik, valamit rosszul csinálunk – fogalmazta meg a lapunknak adott interjúban politikai krédóját Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója úgy véli, a Fidesznek a választókkal való személyes kapcsolattartása erős, míg a baloldal – Gyurcsány kottája alapján – leépíti a pártszervezeteit és a tagságát.
  • Semmi ideiglenesség: állandósult amerikai katonai jelenlét
    Lengyelország is készülhet arra, hogy a nemzetközi terrorizmus célpontjává válik.
MTI Hírfelhasználó