Felvidék: II. Rákóczi Ferencre, a vallásos fejedelemre emlékeztek a lévaiak
2020. február 21. 22:33

A tavalyi II. Rákóczi Ferenc-emlékév alkalmából február 18-án a Lévai Szent László Kör a helyi Reviczky Házban tisztelgett nagyságos fejedelmünk előtt a „II. Rákóczi Ferenc vallásossága” című előadással.

Fohász a Szűzanyához - Kép. Müller Mária

Bevezetőjében Müller Péter, a kör elnöke elmondta, hogy a hiánypótló előadás célja egy olyan oldaláról bemutatni II. Rákóczi Ferencet, melyről, főleg a múltban, egyáltalán nem esett szó, de a jelenben is csak mellékesen kerül bemutatásra, annak ellenére, hogy a nép szívében ma is élő nagyságos fejedelmünk élete és szolgálata útmutató lehet a mai keresztény embere számára.

Az esemény a Szűzanyához intézett közös fohásszal vette kezdetét, melyhez kapcsolódva megtudtuk, hogy II. Rákóczi Ferenc nagy Szűz Mária-tisztelő volt. A délután alaphangulatát a Gába Zsuzsanna karnagy vezetésével működő Lévai Magyar Dalárda szolgáltatta, melynek tagjai II. Rákóczi Ferenc imáját, a Győzhetetlen én kőszálom című egyházi éneket adták elő.

Ezt követte az előadás tartalmi része, ahol a kör elnöke gazdag képanyag kíséretében először a Rákóczi és Zrínyi családok római katolikus és református vallásos életét mutatta be, majd a korán édesapa nélkül maradt gyermek Rákóczi katolikus hitére mély hatást tett édesanya, Zrínyi Ilona és az apai nagyanya, Báthory Zsófia szerepét taglalta. Szó esett nevelőiről: a ferences Bárkány Jánosról, a kiváló latintanárról, Badini Jánosról és Kőrösy György kamarásról. Az édesanyjától elszakított 12 éves Ferenc vallásosságát a jezsuiták neuhaus-i (ma Jindřichův Hradec) rendházában eltöltött tanulóévek, az iskola Mária Kongregációjában zajló tevékenység, majd az itáliai tanulmányút, audiencia XII. Ince pápánál és számos itáliai kegyhely felkeresése határozta meg.

Az előadásból azt is megtudtuk, hogy II. Rákóczi Ferenc házasságkötése, majd az ifjú pár sárosi birtokaira való költözés után még egy kis időnek el kellett telnie, míg az ifjú Rákóczi népe és hazája szenvedéseit meglátta, melyeket a töröktől visszafoglalt területeken a kizsigerelő adók formájában és az emberek megaláztatásában a Habsburg hatalom okozott. Ekkor dönti el, hogy népét és hazáját felszabadítja a Habsburgok elnyomása alól.

Az Istenbe vetett hittel, életét is kockáztatva, nagy személyes áldozatokat is vállalva Lengyelországból indította meg a szabadságharcot, melynek zászlajára „Cum Deo pro Patria et Libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért“ jelszót tűzte.

Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy a nagyságos fejedelem vallásossága a szabadságharc alatt abban is megnyilvánult, hogy rendszeres napi imáin kívül, a komoly döntések előtt, országgyűlések alkalmával gyakran elvonultan imádkozott, katonáinak imákat írt. Számos templomnak harangot öntetett (az egri ferencesek Rákóczi-harangja a mai napig szolgál), az általa veretett pénzek pedig Szűz Máriát ábrázolták a kis Jézussal. Emellett fontos feladatának tekintette, hogy az országban a vallási ellentéteket megszüntesse (miskolci pátens, szécsényi országgyűlés stb.) és megteremtse a felekezeti békét.

Annak ellenére, hogy II. Rákóczi Ferenc toleráns volt más vallásokhoz, a saját hitéhez őszintén ragaszkodott. Ennek szép példája, hogy amikor 1707. április 7-én, Marosvásárhelyen erdélyi fejedelemmé választották, a kálvinisták követelése ellenére, miszerint a beiktatás vallásos része – az akkor már református – nagy Vártemplomban legyen, Rákóczi ragaszkodott a katolikus templomhoz. A vallási szertartás helyéül az akkori egyedüli marosvásárhelyi katolikus templomot, a jezsuiták kis kápolnáját jelölte ki. Továbbá elérte, hogy a szabadságharc ideje alatt a vallási ellentétek nyílt formában nem törtek ki.

Annak ellenére, hogy II. Rákóczi Ferenc korát több mint száz évvel megelőzve a jobbágyfelszabadítást is zászlajára tűzte, az ígért külföldi segítség elmaradása, belső árulás és a Habsburg-háznak a szabadságharc leverésére tett erőfeszítései miatt a magyar nép szabadságküzdelme elbukott, II. Rákóczi Ferenc pedig emigrációba kényszerült.



Győzhetetlen én kőszálam a Lévai Magyar Dalárda előadásában - Kép: Müller Éva)

1711 elején II. Rákóczi Ferencet már Franciaországban találjuk, ahol továbbra is tapasztalhatók vallásosságának külső megnyilvánulásai. A keresztény hit tudatos megélésének kezdetét az 1715-ös év jelentette számára, amikor a párizsi udvari életet elhagyva a grosbois-i kamalduli szerzetesek kolostora mellett vásárolt házat.

Életgyónást végzett, és ettől kezdve vallásos gyakorlatok közepette élte le életének utolsó húsz évét. Napirendjében délelőtt két szentmisén való részvétel, délután két kápolnalátogatás szerepelt.

Szent Ágoston mintájára elkezdte írni „Vallomásait”, melyekben arra utal, hogy valaha „Istent csak félte és nem szerette”, viszont a kamalduliak kolostori magányában a félelem nélküli vallást szerette meg. Másik munkájában, a „Fohászok”-ban különböző alkalmakra írt imákat. Egyik imájában így könyörög: „Felajánlom Neked magamat Uram, népem üdvösségéért”. Az Oltáriszentséghez írott imájában pedig így fogalmaz: „Vezetőnek rendeltél engem, mintegy lámpásnak állítottál engem.”

A fent említett művekből az előadó számos idézetet olvasott fel, melyekkel a lelke mélyén vallásos II. Rákóczi Ferenc szólt hozzánk. A magyar bujdosókkal a törökországi Rodostóba (Tekirgad-ba) letelepedve folytatta mélyen vallásos életét, rodostói házában házi kápolnát rendezett be, ahol népes kíséretével naponta kétszer szentmisét hallgatott, rendszeresen, naponta többször is imádkozott és művein dolgozott.

A rodostói bujdosók papja Radalovics János volt. Mikes Kelemen Rodostóban 1745. április 8-án, Rákóczi Ferenc halála napján írt levele kiemeli, hogy amilyen imádsággal átszőtt volt az élete, olyan volt a halála is, amely nagypénteken következett be, miután a fejedelmet már korábban ellátták szentségekkel. Földi élete utolsó napja így egybeesett a Megváltó kereszthalálának napjával.

II. Rákóczi Ferenc nagyon szerette a kamalduli szerzeteseket, ezért halála előtt úgy rendelkezett, hogy bebalzsamozott szívét és vallásos munkáinak kéziratait a grosbois-i kamalduliak őrizetére bízza. Az 1789-es francia forradalom zűrzavaros napjaiban II. Rákóczi Ferenc bebalzsamozott szíve azonban örökre eltűnt.

Az előadás végén a kör elnöke kitért II. Rákóczi Ferenc és nyolc bujdosótársa hamvainak 1906-os hazahozatalára és a nagyságos fejedelem mai felvidéki emlékezetére.

A Reviczky Házban aznap a nagyságos fejedelemre emlékezők együttlétét három II. Rákóczi Ferenc által írt ima közös elimádkozása zárta.

Ez a délután nemzeti történelmünk és egyháztörténetünk sok új tényével és eseményével ismertette meg a jelenlevőket, és tölthette el őket a Jóistenhez fohászkodó, benne bízó nagy múltú és kultúrájú nemzethez való tartozás élményével.

Ivkovič Melinda

felvidek.ma
Címkék:
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó