Koronavírus - Babis: pánikra, élelmiszer-felvásárlásra semmi ok
2020. február 28. 16:39

Andrej Babis kormányfő szerint Csehország a koronavírussal kapcsolatban minden eshetőségre fel van készülve, ezért pánikra nincs semmi ok, és indokolatlan az utóbbi napokban rendkívüli módon megugrott élelmiszer-felvásárlás.

"Minden eshetőségre fel vagyunk készülve. Pánikra nincs semmi ok, indokolatlan, felesleges a tartós élelmiszerek felvásárlása" - jelentette ki a kormányfő Adam Vojtech egészségügyi miniszterrel közösen péntek délután Prágában tartott rendkívüli sajtóértekezleten.
   
A nagy csehországi élelmiszertbolt-láncok jelentései szerint a héten legalább napi 30-40 százalékkal megnövekedtek a lakossági élelmiszer-vásárlások. Sok tartós élelmiszer, egyebek között rizs, bab, húskonzervek, téliszalámik, étolajak, liszt stb., gyorsan eltűnik a boltok polcairól. A cégek azt állítják: áruhiány nem fenyeget, de problémák vannak az üzletek kiürülő polcainak folyamatos feltöltésével.
   
Babis szerint Csehországban eddig 154 személyt vizsgáltak ki koronavírus-fertőzés gyanújával, és mindegyik vizsgálat negatív eredménnyel zárult.
   
A cseh kormányfő szerint folyamatosan figyelik a koronavírus-járvány nemzetközi fejleményeit is, és ahol szükséges, reagálnak. Babis megjegyezte: a négy visegrádi ország illetékes képviselői várhatóan a jövő héten Prágában találkoznak, hogy megvitassák a koronavírus ellen szükséges egyeztetett fellépést, intézkedéseket.
   
Andrej Babis azt mondta: a cseh hatóságok mérlegelik, hogy megtartsák-e a jövő hétvégén Dél-Morvaországban a biatlon világbajnokságot, amelyre több mint százezer nézőt várnak, köztük több ezret például Olaszországból. Megjegyezte: az, hogy Genfben lemondták az idei nemzetközi autószalont, óvatosságra int.
   
Hétfőn Prágában ülést tart a cseh nemzetbiztonsági tanács, amelyen Adam Vojtech egészségügyi miniszter konkrét részletes javaslatot terjeszt elő a koronavírus-járvány elleni további védekezéssel kapcsolatban.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó