Az EU-nak nincs közegészségügyi hatásköre
2020. március 21. 16:53

A későbbiekben könnyebben lehet majd a határok lezárásához nyúlni, a járványhelyzet ebből a szempontból precedenst teremthet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Feledy Botond. A Brüsszelben élő elemzőt az EU egészségügyi hatásköreiről és az uniós intézmények „távirányíthatóságáról” is kérdeztük.

Az uniós tanács égisze alatt hetente tartanak videókonferenciát az egészségügyi miniszterek, zajlik a védőfelszerelések közös beszerzése, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig nemrég egy 37 milliárd eurós segélycsomagról beszélt a járványhelyzet kapcsán. Az EU most mégis a szokásosnál is többször kapja meg a bélyeget: megbukott. A probléma nem új keletű: az egészségügy egyelőre olyan szakpolitika, amelynél Brüsszelnek nincs igazán befolyása a tagállami döntésekre. – Való igaz, az uniónak alapvetően nincs közegészségügyi kompetenciája.

Emlékezetes, hogy a 2009-es H1N1-vírust követően megkezdődött egy folyamat, amely a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések kezelését célozta, egy jogszabályt végül elfogadtak erről a tagállamok. Az EU mégis leginkább egy platform a tagállami kommunikációhoz. Annyit tud tenni, amennyit az országok vezetői hagynak neki – fogalmaz a felvetésünkre Feledy Botond Brüsszelben élő külpolitikai szakértő. – Ha most a tagállamok – kiváltképp Németország – meg tudják mutatni, hogy hajlandók az unióért áldozatot hozni, hosszú távon akár még az integráció mélyítésének is megágyazhatnak – vélekedik, hozzátéve: a radikális bezárkózás ennél lényegesen rosszabb forgatókönyv.

– A menekültválságkor tapasztalt széthúzás csak töredéke annak, ami ez esetben még jöhet – teszi hozzá Feledy.

Kérdés, hogyan lehet Brüsszelben is otthonról dolgozni Fotó: Havran Zoltán

Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az uniós mozgásszabadság jövője is. Az EU-n kívülről jelenleg korlátozott módon lehet beutazni, számos tagállam már a belső határok visszaállításáról is rendelkezett. – Egy pszichológiai gát átszakadt. Elfogadottá vált, hogy vissza lehet állítani a határellenőrzést.

Később, ha bármilyen más válság, akár egy újabb járvány vagy migrációs hullám jön, ott lesz majd a lehetőség, hogy a tagállamok azt mondják: miért nem zárjuk le megint a határokat? – érvel a szakértő, azt is jelezve: a jelenlegi járványhelyzetben még az is kérdéses, hogy a megelőzést valóban a nemzeti határok mentén vagy inkább regionálisan, akár országcsoportokban kellene-e végezni. – Sokkal egyszerűbb és látványosabb a határokhoz nyúlni, mint egy szomszédos tagállam egészségügyi rendszerével koordinációba fogni – mondja Feledy Botond.

Amíg a válságkezelés módját is megannyi kérdés övezi, az sem megoldott, hogy a következő hónapokban miképp fognak majd távirányítással működni a brüsszeli intézmények. – Az Európai Parlament helyzete a leginkább kritikus. Ahhoz, hogy az EP több száz képviselője és munkatársaik folyamatos távmunkát végezhessenek, nagyon erős biztonsági rendszert kell kiépíteni, ez viszont időbe telik – fogalmaz az elemző.

Egy további szempontként a személyes kontaktust igénylő uniós egyeztetések jövőjét említi, például a jelenleg is szünetelő brexit-tárgyalásokat. – Ezek olyan helyzetek, ahol az ­uniós diplomaták által akár évtizedeken keresztül kifejlesztett tárgyalási technikák jutnak szerephez. Nekik lényegesen nehezebb írásban vagy online kommunikálniuk – szögezi le.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Pannonhalma ihleti a Notre-Dame újjáépítését
    Hatalmas megtiszteltetés érte a pannonhalmi bencés közösséget: Michel Aupetit párizsi érsek vezetésével augusztus 7-én azért érkezett egy ötfős küldöttség a főapátságba, hogy megtekintse a nyolc éve felújított bazilikát, és a tavaly áprilisi tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame belső újjáépítéséhez inspirációkat nyerjen.
  • Végső visszaszámolás
    Elkezdődött a végső visszaszámolás, nincs már száz nap sem az amerikai elnökválasztásig.
  • Lövések a Fehér Háznál, Trump kisietett a tájékoztatóról
    Lövések dördültek a Fehér Háznál helyi idő szerint hétfőn délután, az épületben sajtókonferenciát tartó Donald Trump amerikai elnök mondatát félbehagyva rövid időre távozott a teremből.
MTI Hírfelhasználó