Képtári revízióra használják a kényszerszünetet a gyulai Erkel Múzeumban
2020. március 28. 12:34

A gyulai Erkel Ferenc Múzeum képtári anyagának minél szélesebb körű digitális elérhetősége és kutathatósága a célja annak a revíziós munkának, amelyet a kényszerű zárva tartás idején végeznek el a közgyűjteményt is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársai, akik több mint 700 tételt tekintenek át - tájékoztatta a múzeum közleményben az MTI-t.

Mint írták, a leltári tárgyak ellenőrzése, állapotuk felmérése, azaz a revízió során a korábbi Városi Képtár anyagát és a Bene-gyűjtemény néven ismert kollekciót tekinti át a múzeum három munkatársa. A nagy mennyiségű képi, képzőművészeti anyag feldolgozásához Ibos Éva művészettörténész korábbi feljegyzései, leltárkönyvei szolgálnak segítségül. Az alkotásokat a meglévő feljegyzések felhasználásával előkeresik, lefotózzák, majd a műtárgyakról írásos ismertető készül.

A közel 130 alkotásból álló Bene-gyűjtemény számos érdekességet tartalmaz. Összesen 20 Rembrandt-rézmetszet is található benne, amelyek a 20. században, az eredeti művek alapján készültek, de fellelhető a gyűjteményben egy Székely Bertalan-festmény, több Rippl-Rónai és Aba Novák-másolat is. A kollekció egy gyulai műgyűjtő házaspárnak, Bene Lajos nyugalmazott orvosnak és feleségének köszönhetően került a város tulajdonába és a múzeum kezelésébe.

A Bene-gyűjtemény nagyrészt múlt század eleji magyar festők alkotásaiból, valamint a volt gyulai művésztelep alkotóinak műveiből áll, emellett 19. századi darabok is szerepelnek benne. Olyan magyar képzőművészek alkotásai találhatók meg itt mint Kohán György, Koszta Rozália, Szilágyi István, Bíró György, József Dezső és Gyulai László.

A Bene-kollekció ellenőrzése a napokban befejeződik, a munkát az Erkel Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményének több mint félezer darabból álló anyagával folytatják - írják.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó