Elkezdődött a romániai Kárpátokon át tervezett első autópálya építése
2020. március 30. 20:03

Elkezdődött a Kárpátok romániai vonulatát átszelő első, a Nagyszeben-Pitesti nyomvonalon haladó autópálya építése - jelentette be a román állami autópályaépítő vállalat hétfőn.

Az összesen 123 kilométer hosszú autópálya a Déli-Kárpátokon halad át, megépítését öt szakaszra bontották. Ezúttal a Nagyszeben és Boita közötti csaknem 15 kilométeres szakasz építése kezdődött el. Az osztrák Porr vállalat már korábban megnyerte a közbeszerzési pályázatot, de a román hatóságok most írták alá az építkezés elkezdésére feljogosító engedélyt.

A 612,6 millió lej (126,8 millió euró) értékű szerződést a felek tavaly áprilisban megkötötték, a tervek szerint a csaknem 15 kilométer megépítése várhatóan három évet vesz igénybe. Lucian Bode közlekedési miniszter létfontosságúnak nevezte a korszerű út megépítését a román gazdaság számára.

Romániában még egyetlen autópálya sem szeli át a Kárpátok vonulatát. A Nagyszeben és Pitesti közötti sztráda is lassan készül majd el,  a domborzat miatt legnehezebbnek számító hegyvidéki szakaszok megépítését hat évre tervezik.

Az autópálya része a negyedik európai közlekedési folyosónak. Megépítését a francia Renault gépkocsigyártó szorgalmazta, amelynek Pitesti mellett van a Dacia-üzeme. A gyártó kilátásba helyezte, hogy elköltözteti a romániai gyárát, ha belátható időn belül nem épül meg a sztráda, amely megkönnyítené és költséghatékonyabbá tenné a Dacia nyugatra irányuló exportját.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban
    A száz éve a Nagy-Trianon-palotában halálra ítélt Magyarország és magyar nemzet nemcsak él, hanem olyan teljesítményt tett le a világ asztalára egy évszázad alatt, amely Kövér László szerint jogos büszkeséggel tölthet el bennünket.
  • Legyőzni a máig kísértő Trianont
    A „merjünk kicsik lenni” korábbi politikáját a „merjünk magyarok lenni” testtartása váltotta fel.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
MTI Hírfelhasználó