Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek
2020. április 1. 21:23

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek - állapította meg a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása.

Lydia Bourouiba, az egyetem professzora évek óta kutatja a köhögés, tüsszentés és a kilégzés aerodinamikáját az egyetem folyadékdinamikával és betegségek terjesztésével foglalkozó laboratóriumában. Azt találta, hogy a köhögéssel, tüsszentéssel és kilégzéssel kibocsátott, gázokkal teli felhő akár 8,2 méteres távolságba is elér.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) kétméteres távolság tartását ajánlja az emberek között az új koronavírus okozta járvány idején.

A kutató szerint sürgősen felül kell vizsgálni mind a CDC, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) távolságra vonatkozó ajánlásait, mert a jelenlegiek az úgynevezett "nagy cseppeken" alapulnak, melyek a vírust terjeszthetik, és úgy tartják, ezek csak egy bizonyos távolságig érnek el.

A Journal of the American Medical Association aktuális számában közölt cikkében a kutató leírta, hogy a köhögéssel és tüsszentéssel vagy általában a kilégzéssel kibocsátott "felhő" csúcssebessége akár az óránkénti 36-110 kilométeres sebességet is elérheti.

A kutató azzal érvelt, hogy kilégzéskor "gáztartalmú felhőcske" kerül a levegőbe, mely mindenféle nagyságú cseppeket tartalmaz. A felhőt csak részben csökkenti, ha az ember a könyökhajlatába köhög vagy tüsszent.

Más tudósok vitatják, hogy növelni kellene a biztonságos távolságot. Paul Pottinger, a Washingtoni Egyetem orvosi karának fertőzőbetegség-kutatója szerint a kérdés az, mekkora távolságon belül marad a vírus fertőzőképes.

"Számomra nem az a kérdés, mekkora távolságra jut el a kórokozó, hanem milyen messze van az, ahol már nem jelent veszélyt. Minél kisebb a csepp, annál csekélyebb az esély, hogy megfertőzhet valakit a benne lévő vírus, mert belélegzi vagy az orrába-szájába kerül. A legnagyobb veszélyt most a legnagyobb cseppek jelentik. Ezek viszont elég nagyok ahhoz, hogy hasson rájuk a gravitáció. Általában a kibocsátótól két méterre ezek a nagy cseppek lehullanak a talajra, innen származik a kétméteres távolságtartás szabálya - idézte szavait a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó