Koronavírus - Franciaországban négyezer fölött a halottak száma
2020. április 1. 22:41

Franciaországban 24 óra alatt 509-cel 4032-re emelkedett a koronavírus-fertőzés kórházban meghalt áldozatainak száma, ami ismételten az eddigi legjelentősebb napi emelkedést jelenti.

Jérome Salomon, a francia egészségügyi minisztérium járványügyi felelőse szerda esti sajtótájékoztatóján elmondta: a regisztrált fertőzöttek száma 57 ezer (ez előző napi 52 ezerhez képest), kórházban 24 639 Covid-19-beteget ápolnak, 1882-vel többet, mint 24 órával ezelőtt. Közülük 6017-en vannak intenzív osztályokon, ez 452-vel több, mint az előző nap.

Az adatok azonban nem teljesek, miután az idősotthonokban elhunytak és megbetegedettek számát nem tartalmazza.

A járványügyi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány előtt ötezer intenzív ágy állt rendelkezésre, és a francia egészségügy fokozatosan bővíti a kapacitását az újabb betegek elhelyezésére, és folyamatosan evakuálja a súlyos, de stabil állapotban lévő betegeket a túlterhelt kórházakból az ország olyan részeibe, ahol kevésbé terjed a járvány. Két mentővonattá alakított szuperexpresszel (TGV-vel) szerdán 36 beteget szállítottak el Párizsból Bretagne kórházaiba, és csütörtökön is folytatódnak az evakuálások a leterhelt fővárosi kórházakból.

A tájékoztatás szerint március 1. óta több mint 10 ezren gyógyultan távoztak a kórházakból, közülük több mint ezren az elmúlt 24 órában, és napról napra egyre több embert tesztelnek.

A nemzetgyűlésben eközben Edouard Philippe miniszterelnök a válságkezelés részleteiről tartott meghallgatásán elmondta: valószínűleg nem egyszerre, hanem fokozatosan fognak véget érni a kijárási korlátozások az országban. A kormány egyelőre még vizsgálja, hogy a régiók fertőzöttsége, a tesztelések vagy pedig a korosztályok függvényében oldja majd fel a korlátozásokat - jelezte a miniszterelnök.

A járvány csökkenésének megállapítására az elsődleges kritérium az intenzív osztályokra kerülő súlyos betegek napi számának változása. Második szempont a lakosság immunitásának szintje, amelyet tömeges tesztelésekkel, mégpedig szerológiai vizsgálatokkal kíván majd az egészségügyi minisztérium megállapítani.

A két héttel ezelőtt életbe léptetett korlátozások hivatalosan április 15-én érnek véget, de a kormányzat már korábban jelezte, hogy várhatóan április végéig meg kell majd hosszabbítani őket.

A parlamenti meghallgatáson az ellenzék a közvélemény egy részéhez hasonlóan azzal vádolta a kormányzatot, hogy eleinte nem vette elég komolyan a járványt, és nem készítette fel az egészségügyet, ezért van jelenleg hiány maszkból, védőfelszerelésből és tesztekből. A kabinet megerősítette, hogy több mint egymilliárd egészségügyi maszkot rendelt meg, amelyek fokozatosan érkeznek az elosztóhelyekre.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó