Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára
2020. április 7. 14:17

A lipicai lótartást és a magyar vonós zenekari hagyományokat is felterjesztették az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amely az egyes országok nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjti össze. A solymászat hagyományához pedig - amely már régebb óta szerepel a listán - újabb országok csatlakoztak.

Elnökük helyett kérnek bocsánatot a solymászok - Magasles

Solymászat - magasles.reblog.hu

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára évente egyszer lehet felterjesztést benyújtani önállóan vagy több országra kiterjedő hagyományként, közös dokumentáció elkészítésével - emlékeztet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény.
   
A magyarországi felterjesztések szervezője és felelőse az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megbízott Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amely a 2003-as egyezmény hazai megvalósításának szakmai koordinátora. A most felterjesztett örökségek dokumentumainak értékelésére és az elemek listára vételére 2021 decemberében kerülhet sor a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 16. ülésszakán.
   
A ragadozó madarakkal való vadászat évezredes múltra visszatekintő tradíció Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a világ számos más régiójában. A solymászat hagyománya - amely eredetileg 2010-ben került fel a listára 11 ország felterjesztéseként, és amelyhez Magyarország 2012-ben csatlakozott - most negyedik alkalommal kerül az UNESCO bizottsága elé újabb hat ország csatlakozásával.
   
A solymász közösségek a vadászat mellett fontos szerepet játszanak a madár- és természetvédelemben, a veszélyeztetett fajok fenntartásában, a hagyományőrzésben. Minden országban egyesületek segítik munkájukat és nemzetközi szövetség fogja össze a világ solymász szervezeteit - áll a közleményben.
   
A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari pompa reprezentálására kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották.
   
A közlemény hangsúlyozza, hogy Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban: ma Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia rendelkezik lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal.
   
Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel - mutat rá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kommünikéje, hozzátéve: a felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partner.
   
Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet az UNESCO listájára.
   
A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki a főúri vonós zenei gyakorlat alapján, a hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat.
   
Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, segítve annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos továbbörökítése. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült.
   
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a Táncház módszer és a Kodály-metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.
 

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Többször kellett bravúr a megmaradásunkhoz
    Fájdalmas, hogy Trianon után száz évvel változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt. A magyar kormány ebben a helyzetben azt teszi következetesen, ami egyedül lehetséges: megerősíti a magyarság pozícióit a térségben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter.
  • Bayer Zsolt: Udvarhelytől Fiuméig
    „Marosvécsen, a kastély kőasztalánál pedig ott ül a fél magyar irodalom.”
  • Semjén Zsolt: Trianon
    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál.
MTI Hírfelhasználó