KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak
2020. április 8. 10:59

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők valamivel alacsonyabb, 3,6-3,7 százalékos márciusi inflációt vártak.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott.

A járműüzemanyagok ára a jelentősen visszaeső olajárak hatására 5,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt, így ez az egy termékkör önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte a fogyasztóiár-index emelkedését.

Az éves maginfláció a februári 4,1 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 4,2 százalékos volt.

Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 7,6 százalékkal nőtt, 0,6 százalékponttal élénkebben az előző havinál. Ezen belül a sertéshús ára 27,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,9 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek körében a friss gyümölcsök 24,7 százalékos drágulásával szemben a burgonya 2,4 százalékkal olcsóbb volt a tavaly márciusi áránál a zöldségek ára pedig csak 1,6 százalékkal emelkedett.

A cukor ára 10,1, a tejé 9,1, a kenyéré 8,4 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,2, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett, ami alig tér el a februári adatoktól.

A ruházati cikkek ára a februári 0,7 százalékot követően 0,9 százalékot emelkedett éves összevetésben, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,8 százalék helyett, 0,5 százalékkal voltak olcsóbbak az egy évvel korábbinál.

Az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoport inflációja a februári 4,3 százalékról 0,8 százalékosra szelídült, miután az üzemanyagok 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek az egy évvel korábbinál, a februári 7,7 százalékos emelkedéssel szemben.

A szolgáltatások ugyanúgy 3,8 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál, mint az előző hónapban.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó