Vízügy: meghagynák a Balaton régi jogi partvonalát
2020. április 9. 22:52

A vízügy a Balaton korábbi, még az 1 méteres vízszintmaximumhoz meghatározott jogi partvonalát kívánja megtartani, az időközben 120 centiméterre emelt vízszintmaximum okozta változás "vízjárta" területként jelölendő a készülő új vízparti szabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője egy online megrendezett konferencián csütörtökön.

A Balaton Fejlesztési Tanács járvány miatt elhalasztott, majd online megtartott Víz Világnapi Konferenciáján Pécseli Péter kifejtette, az ország területrendezési tervéről szóló 2018-as törvényhez kapcsolódóan zajlik a Balaton új partvonal-szabályozási tervének egyeztetése. Ennek során vitatottá vált, hogy a Balaton új, tavaly februártól érvényes üzemeltetési engedélye szerint 120 centiméterre emelt vízszintmaximum mellett érvényes-e még a tó korábbi jogi partvonala. A vízügy javaslatával kezelhetővé válik a helyzet - fogalmazott. Hozzátette, az új partvonal-tervek a vízgazdálkodásért felelős belügyminisztérium erről szóló rendeletének kihirdetése után válnak véglegessé, de az már biztosan tudható, hogy az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási telekhatárokat nem kívánják megváltoztatni, és hogy az új szabályozás maradéktalanul figyelembe fogja venni a tó korábbi jogi partvonalát.

Beszélt arról is, hogy zajlik a balatoni mederkotrás újraindításának előkészítése. Megtörtént a tó teljes mederiszap felmérése, annak  kiértékelése után dől el, hogy hol kezdjék a beavatkozást, továbbá hogy lepelkotrásra vagy mélyréteg kotrásra van-e szükség. Első ütemben várhatóan a keszthelyi és szigligeti öböl egy-egy szakaszán indítják a munkát, a kikotort anyagot pedig a balatongyöröki zagytározó tudná befogadni a növényzet és a korábban odahordott zagy eltávolítása után. A vízügynek két további, kisebb befogadó kapacitással rendelkező zagytere van még a Balatonnál Keszthelyen, és Balatonfűzfőn. A jövőben a betelő zagyterek problémáján úgy kívánnak segíteni, hogy a kikotort anyag javarészét kitevő balatoni szürkehomokot némi ülepítés és pihentetés után strandhomokozásra és lidósításra, illetve tájsebek gyógyítására használják fel - derült ki az előadásból.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó