Székelyföld - Több ezer spárgaszedő „szökött meg” a karanténból németországi idénymunkára
2020. április 9. 23:15

Több ezer, németországi idénymunkára induló ember zsúfolódott össze csütörtökön Kolozsvár nemzetközi repülőterén, ahol a rendvédelmi szerveknek kellett felszólítani a kötelező távolság betartására az utasokat. Ez csak részben sikerült, az ügyben bűnvádi eljárás indult.

„Ha lenne munkánk, megélhetésünk itthon, nem mennénk ki” – mondja egy éjfekete színű arcát hófehér védőmaszkkal eltakaró férfi, amikor úti célja felől faggatom a kolozsvári légikikötő parkolójában. Mintegy kétszázan várakoznak a tűző napon a bejárat környékén: asszonyok, férfiak, fiatalok, középkorúak vegyesen, ki a bőröndjén, ki a reptéri csomagszállító szekéren üldögél, várva, hogy bemondják a nevét. Az elbarikádozott bejáratnál rendőrök, csendőrök és egyenruhás reptéri alkalmazottak állják el az emberek útját, csak az mehet be a Kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér várójába, akit a névsor alapján szólítanak.
 
A sok román név között elhangzik egy-egy Ildikó, Ilona és Zoltán is, ami arról tanúskodik, hogy erdélyi magyarok is beálltak vendégmunkásnak az új típusú koronavírus-járvány kellős közepén.
 
„Spárgát megyünk szedni Düsszeldorf mellé, öt hónapra” – mondja egy Botoșani megyei férfi, amikor szóba elegyedünk vele. Megtudjuk, hogy hetekkel ezelőtt szerződést kötött egy németországi idénymunkát kínáló munkaerő-közvetítő céggel, minden formaságot a „patroana”, a cégvezető üzletasszony intézett, beleértve a repülőjegyek lefoglalását. „Hogy félünk-e a koronavírustól? Azt itthon is elkaphatjuk, a saját bőrünket kockáztatjuk” – magyarázza a nyugat-európai országokban szerencsét próbáló románok kissé gúnyos „gyűjtőnevén” legtöbbször eperszedőként emlegetett vendégmunkás, majd kék gumikesztyűbe bújtatott jobb kezének mutató- és hüvelykujját összedörzsölve mutatja, mi hajtja ilyen rendkívüli időben is külföldre dolgozni. A pénz.
 
Az emberek csoportokba verődve várakoznak a reptéri terminál bejáratai előtt, körülöttük rengeteg pillepalack, nylonszatyor, egyéb szemét a földön. A legtöbben védőmaszkot, kesztyűt hordanak, de a kijárási tilalom idején kötelező másfél-két méteres távolságot a többség nem tartja be. Egy borsabányai házaspár nyolc hétre utazik Kölnbe, ugyancsak mezőgazdasági munkát vállaltak. Elmondják, tisztában vannak vele, hogy várhatóan két hétre karanténba helyezik őket, mielőtt nekilátnak spárgát szedni.
 
 
„De hát ez van, nincs mit tenni. Vállaljuk, mert a felkínált fizetés mindenképpen jobb, mintha itthon próbálkoznánk bármivel” – magyarázza a negyvenes éveiben járó máramarosi nő. Egy ploiești férfi ugyancsak Düsszeldorfba tart, ő fél évre szerződött, spárga-, eper-, majd almaszedésre.
 
„Muszáj menni, hiszen a román állam nem biztosít munkát. Ami meg van, azt nem fizetik meg becsületesen” – dohog a sorára váró munkás, miközben lehajtott védőmaszkja fölött beleszív a cigarettájába. Egy moldvai, Câmpulung Moldovenesc városából érkezett férfi hirtelen nem is tudja, pontosan hol kell majd dolgoznia Németországban. „Nem mindegy? A lényeg, hogy megfizessenek” – válaszolja, hozzátéve: meg van elégedve a szerződésben ígért 2000 eurós bérrel. Kérdésünkre elmondja, hogy az idei a 13. idénymunka, amit külföldön végez. Odabent, a repülőtér termináljában libasorba állítják az egyenként betessékelt vendégmunkásokat, akiknek tisztes távolból kell felmutatniuk a jegyüket. Csütörtök estig tizenkét charterjárat indulását jelzi a reptéri kijelző, és a következő napokban is ugyanilyen roham várható.
 
 
Az akciót a nap elején hatalmas szervezetlenség jellemezte a kolozsvári repülőtéren, ahol adott pillanatban több százan zsúfolódtak össze, mint a heringek. A híradások nyomán a hatóságok rendőröket és csendőröket vezényeltek a helyszínre, akik felszólították az embereket, hogy szóródjanak szét. Ottjártunkkor valóban rengeteg volt a rendvédelmi a légikikötőnél, de a megfelelő távolságot nem mindig lehetett betartatni. Jobbára annyit sikerült elérni, hogy a későbbi járatokra váró utasokat kisebb csoportokra szórták szét a hatalmas parkolókban.
 
Mircea Abrudean prefektus az ügyben úgy nyilatkozott, a repülőjáratokat egy magántársaság indítja, amely rosszul kezelte a helyzetet, mert egyszerre hívta Kolozsvárra az embereket az ország minden szegletéből, holott a járatok kisebb-nagyobb időkülönbséggel 13 és 21 óra között indulnak. A kormány területi képviselője közölte, a sajtóban és a közösségi oldalakon megjelent fényképfelvételek alapján a kolozsvári ügyészség a büntető törvénykönyv 352. cikkelye alapján bűnvádi eljárást indított a fertőző betegségek terjedése megakadályozásának meghiúsítása gyanújával.
 
Az incidens kapcsán egyébként a különböző hatóságok egymásra hárították a felelősséget.
 
David Ciceo, a légi kikötő vezérigazgatója azzal védekezett, hogy a létesítmény parkolóját egy magáncég működteti, a prefektus és a repülőtér tulajdonosának számító Kolozs megyei önkormányzat elnöke, Alin Tișe azonban úgy nyilatkozott, őket nem tájékoztatta a reptér vezetősége a várható utasrohamról. A tanácselnök egyenesen börtönbüntetést követelt a felelősökre, elsősorban a reptér parancsnokára. A Kolozsváron történtek bukaresti kormányszintre is eljutottak: a kabinet csütörtöki ülésén Ludovic Orban miniszterelnök a reptérigazgató felelősségre vonását követelte a mintegy kétezer ember összezsúfolása miatt.
 
A pandémia kellős közepén tapasztalható „kirajzás” különben annak tudható be, hogy a német szövetségi belügyminisztérium és a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium egy héttel ezelőtti megállapodása alapján feloldották a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt teljes tilalmat és az ágazat munkaerőigénye miatt szigorú szabályok mellett mégiscsak engedélyezték több tízezer külföldi mezőgazdasági idénymunkás beutazását. A tavaszi munkákra, elsősorban a Németországban rendkívül népszerű spárga betakarítására május végéig nagyjából 100 ezer idénymunkásra van szükség, de a beutazási tilalom után csak 20 ezren maradtak az országban, ezért nem csoda, ha óriási keletje lett a román vendégmunkásnak is. Ők 115 munkanapot teljesíthetnek, a napról-napra súlyosbodó munkaerőhiány miatt azonban a berlini és tartományi hatóságok rendkívüli és átmeneti szabályokat léptetnek életbe a hiány enyhítésére.
 
Az idénymunkásokat a szövetségi rendőrség egységei fogadják a kijelölt repülőtereken. Azonosításuk után megvizsgálják egészségi állapotukat, az eredményeket közlik a területileg illetékes közegészségügyi hivatallal. Fertőzésgyanú esetén megtagadják a belépést az országba. Az idénymunkások az első 14 napon – a koronavírus lappangási ideje alatt – karanténban vannak, vagyis együtt dolgoznak, szabadidejükben sem érintkezhetnek más csoportok tagjaival és nem hagyhatják el szállásukat, illetve a munkavégzés helyét.
 
 
Fotók: Rostás Szabolcs
 
 
 
 
 
kronikaonline.ro
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó