NATO-főtitkár: a szövetségesek teljesítik a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit
2020. május 22. 21:11

Valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit, a NATO továbbra is elkötelezett a biztonság szavatolásának kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés, valamint az atomfegyverek terjesztésének tilalma mellett - jelentette ki nyilatkozatában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken.

Openskies Agreement

Kép: slideshare.net

A NATO nagyköveti tanácsa pénteken azért ült össze, mert Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be: az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy "Oroszország nem tartotta tiszteletben" az egyezményben foglaltakat. Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből hat hónap múlva lép életbe.
   
Stoltenberg nyilatkozatában aláhúzta, minden NATO-szövetséges ország egyetért abban, hogy a Nyitott Égbolt szerződésben részes államoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk kötelezettségvállalásaikat.
   
Kijelentette, Oroszország a szerződéssel ellentétes módon évek óta korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett, ideértve Kalinyingrádot, valamint a Georgiával közös határszakaszát. Oroszország "válogatva" tesz eleget az Nyitott Égbolt egyezményben foglaltaknak, ami csorbítja annak érvényességét. A szövetségesek sok éven keresztül, ideértve az egymást követő NATO-csúcstalálkozókat is, arra szólították fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződésben foglaltak teljesítéséhez - közölte.
   
A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország a lehető leghamarabb visszatérjen a szerződéshez. A szövetségesek nyitottak maradnak a NATO-Oroszország Tanácsban folytatott párbeszédre a katonai kockázatok csökkentés és az átláthatóság növelése érdekében - tette hozzá Stoltenberg.
   
A Nyitott Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint 30 aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság szavatolásának egyik eleme.
   
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény a kölcsönös bizalom kulcsfontosságú elemét jelenti. Átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít, továbbá hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz és stabilitáshoz.
   
Minden részes államnak továbbra is el kell fogadnia és biztosítania a szerződésben foglaltak teljes végrehajtását.
   
"Miközben továbbra is arra szólítom fel Oroszországot, hogy azonnal térjen vissza a szerződés teljes végrehajtásához, felszólítom az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg döntését" - fogalmazott a főképviselő.
   
Az Európai Unió megvizsgálja, hogy az amerikai kormányzat döntése milyen következményekkel járhat Európa biztonságára - tette hozzá Borrell.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó