Ismét hetek óta bújkál a nyilvánosság elől Kim Dzsong Un
2020. május 22. 22:09

Három hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt az észak-koreai vezető. Dél-Korea szorosan figyelemmel követi a helyzetet, minthogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ismét csak három hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt – tudatta a szöuli újraegyesítési minisztérium pénteken.

Kim utolsó nyilvános szereplése május 1-én volt, miután előtte húsz napon keresztül nem adott magáról hírt.

Nem jelent meg például azon az ünnepségén sem, melyet nagyapjának, a népi Korea alapítójának születésnapi évfordulóján rendeztek, így találgatások keltek szárnyra világszerte egészségi állapotának válságosra fordulásáról, mi több, haláláról. Azóta ismét mintegy három hét telt el, és a spekulációk is újrakezdődtek.

„Az illetékes hatóságok közelről figyelik az eseményeket” – közölte a dél-koreai újraegyesítési minisztérium szóvivője, hozzáfűzve, januárban is volt olyan, hogy Kim Dzsong Un huszonegy napra eltűnt a nyilvánosság elől.

888.hu
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó