Összefogás az erdélyi Kóbor községért
2020. június 1. 20:17

Kóbor egy fogyatkozóban lévő kis erdélyi falu, Brassó megye legrégebbi települése. Neve már 1206-ban írásos krónikában szerepelt. Száz évvel ezelőtt még ezer fős, színmagyar református település volt, a trianoni országcsonkítás óta viszont folyamatosan csökken a lélekszáma. A község napjainkban mindössze kétszáz főt számlál, amelyből már csak hetvenen magyarok, és ők is főképpen az idősebb korosztályhoz tartoznak. 

Az 1940-es második bécsi döntés után Kóbor nem került vissza az anyaországhoz. Már ekkor többen átköltöztek a faluból Magyarországra, vagy más külföldi országba. 1950-51-ben elkezdődött a kollektivizálás, az addig magántulajdonban lévő termőföldeket, termelőeszközöket, állatokat elkobozták és állami tulajdonba vonták, nagygazdákat kuláknak nyilvánították. Később Ceaușescu „falurombolás” néven hírhedtté vált projektjébe Kóbor is bekerült. Lakói, főképpen a fiatalabb generációk egyre gyorsuló ütemben hagyták ott szülőfalujukat és költöztek a közeli városokba.

Ferkó Zoltán, a Petőfi-program ösztöndíjasa, 2019-ben dokumentumfilmet készített Kóborról. Személyes sorsokon keresztül mutatja be a kis falut, amelynek sorsában, mint cseppben a tenger, megmutatkozik a határon kívüli szórványlétbe kényszerült magyarság immár egy évszázados küzdelme a megmaradásért. Idén, Trianon 100. évfordulója kapcsán különösen is aktuális a film témája, majd e téma továbbgondolása, segítséggel, összefogással párosulva. 

Ferkó Zoltán „Kóbor” című filmje itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Bx-ntycHOlA
A falu sorsát bemutató filmet követve szívszorító érzés keríti hatalmába a nézőt: az egykor nagy kőházakból álló, ezer fős magyar lakossággal büszkélkedő, dolgos mesteremberek és népes családjuk lakta Kóbor magyarsága, napjainkra láthatóan elindult a teljes eltűnés felé.

A filmből az is kiderül, hogy Kóbor nevezetessége a szász mintára épült, magyar református erődtemplom, amely mára annyira leromlott állapotba került, hogy szertartásokat sem lehet tartani benne. Pedig Kóbor újraéledésének hatalmas esélyt adna az erődtemplom felújítása és a turizmus beindítása a faluban. A templom felújítására nyitott számlaszám a film végén olvasható. A helyi református egyházközség hálásan köszön minden adományt. Mentsük meg a templomot, fogjunk össze Kóborért!

 

gondola
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Felveszik a kesztyűt a balliberális szélsőség ellen
    A nemrég alakult Megafon célja olyan internetes kommunikátorok képzése, akik a konzervatív, nemzeti hangok felerősítése által lehetőséget adnak a valódi politikai preferencia kialakításában.
  • Homályos fogalmakra épülő szankciórendszerek
    A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban. "Általános hiányosságok" - ez a kommunizmusra emlékeztet.
  • Karácsony alkalmatlan a városvezetésre
    Virtuális politizálás Budapesten - A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
MTI Hírfelhasználó