Nem tud szabadulni az EU a kvótarendszertől
2020. június 6. 18:56

Továbbra is a menekültek tagállamok közötti szétosztására, illetve áthelyezésére alapulva képzeli el az Európai Unió migrációs politikáját a tanács soros elnökségét jövő hónapban átvevő Németország.

Németország július 1-én veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a hat hónapra szóló mandátum mottója pedig az „Együtt újra erőssé tesszük Európát!” lesz. Heiko Maas német külügyminiszter már május végén világossá tette a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elhangzott interjújában, hogy ennek az időszaknak kiemelt témája lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja. A tárcavezető a menekültügyi kérdést a 27 tagú blokk „nagy szégyenfoltjának nevezte”, tekintve, hogy évek óta nem sikerül megállapodásra jutni. A minap azonban egy a European Policy Centre által rendezett online beszélgetésen Németország EU-hoz akkreditált nagykövete némi betekintést engedett abba, milyen preferenciák mentén képzeli Berlin alakítani az unió migrációs politikáját. A Michael Clauss által felvázolt prioritások alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy Németország továbbra sem nagyon tud elrugaszkodni a bevándorlási válság 2015-ös csúcspontja óta képviselt álláspontjától.

A diplomata úgy fogalmazott: az Európai Unió új migrációs politikájának valamilyen módon mindenképp tartalmaznia kell a bevándorlók egyik tagállamból másik tagállamba való áthelyezésének elvét. Michael Clauss a brüsszeli Politico hírportál szerint szkeptikusnak mutatkozott arra vonatkozóan, hogy egy hosszú távú megoldás tartalmazhat-e kivételeket a relokációra vonatkozóan. – Az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának közelgő átalakítása magában kell, hogy foglalja a bevándorlók kötelező áthelyezését a blokkon belül annak érdekében, hogy egy működőképes rendszer alakuljon ki – fogalmazott az uniós nagykövet.

Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Bizottság egyébként – korábbi ígérete szerint – a hónap végén szándékozik ismertetni javaslatát az EU új menekültügyi és migrációs politikájára vonatkozóan. A Politico megjegyzi, a kérdés az uniós politika egyik legvitatottabb területének számít azóta, hogy Jean-Claude Juncker, a bizottság korábbi elnöke mindenáron próbált érvényt szerezni a kvótaalapú politikájának, ez az elgondolás azonban nagy ellenállásba ütközött a Magyarország által vezetett közép-európai tagállamok részéről.

Clauss szerint mindenesetre a fő kérdés az, hogy megvalósítható-e egy olyan rendszer, amelyben különféle formákban jelenik meg a tagállami szolidaritás. A diplomata ezzel arra utalt, Németország még áprilisban Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal karöltve egy olyan kötelező érvényű mechanizmus mellett kardoskodtak, amelyben a migránsok elosztásában részt venni nem akaró tagállamok „más fajta szolidaritási intézkedésekkel”, például anyagi hozzájárulással vehetnék ki részüket a közös teherviselésből.


 
magyarnemzet.hu
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Új lendületet kaphatnak a horvát-magyar kapcsolatok
    Orbán Viktor gratuláló levelet írt Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökének a párt választási győzelméhez; írásában jelezte: készen áll a Közép-Európa megerősítését célzó stratégiai párbeszéd folytatására - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
  • Baloldali propaganda amerikai pénzből
    A Nyugati Pályán elnevezésű Facebook- és Instagram-oldalakat a Political Capital balliberális agytröszthöz kapcsolódó cég hozta létre és működteti – saját bevallása szerint – amerikai pénzből. Az oldalak azt az álproblémát járják körbe, amely szerint Magyarország a Nyugathoz vagy a Kelethez akar-e tartozni.
  • A baloldal nemet mondott a családok támogatására
    A baloldal ismét nemet mondott a családok támogatására - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó