Borrell EU-válaszlépésekkel leckéztetné Venezuelát a kiutasítás miatt
2020. június 30. 14:48

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetében elítélte és válaszlépések meghozatalát helyezte kilátásba, amiért Venezuela kiutasította az országból az Európai Unió nagykövetét.

Az uniós diplomácia vezetője üzenetében az írta, hogy az Európai Unió elítéli és elutasítja caracasi nagykövetének kiutasítását. Kijelentette: az unió megteszi az ilyenkor szokásos és szükséges intézkedéseket a viszonosság elve alapján.
   
Nicolás Maduro venezuelai államfő hétfőn jelentette be, hogy országa kiutasította az Európai Unió nagykövetét, miután a közösség szankciókat rendelt el több venezuelai tisztségviselő ellen, amiért ellehetetlenítették az ellenzéki többségű parlament munkáját.
   
Az Európai Unió hétfőn tucatnyi magas rangú tisztségviselővel bővítette a 2017 őszén bevezetett venezuelai szankciós listáját, amelyen immár harminchat ember található a demokrácia és a jogállamiság aláásásában játszott szerepe miatt. A listára frissen felkerültek között van Luis Parra, a törvényhozás vitatott körülmények között megválasztott elnöke is.
   
Maduro 72 órát adott az EU helyi képviseletét vezető Isabel Brilhante Pedrosának arra, hogy elhagyja a dél-amerikai országot.

 

A nagykövet asszony - correiodevenezuela.com   

Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.
 

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó