Szerbiai választások - Szerdán 234 helyen ismétlik meg a voksolást
2020. július 1. 12:09

A felmerült szabálytalanságok miatt szerdán 234 helyen ismétlik meg a parlamenti választásokat Szerbiában, a voksolás végeredménye a hét végén várható.

Szerbiában június 21-én tartottak parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választást. A köztársasági választási bizottság adatai szerint - 97,23 százalékos feldolgozottság mellett - három szerb és négy kisebbségi jelöltlista jutott be a 250 fős törvényhozásba.

A legfrissebb eredmények alapján a választásokat fölényesen megnyerő jobbközép Szerb Haladó Pártnak (SNS) 189 képviselője lesz. Ez 22-vel több, mint amennyi a kétharmados többséghez szükséges.

A második helyen a balközép Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 32 mandátummal. Az országgyűlésben rajtuk kívül egyetlen szerb szereplő jutott be, Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó Győzelem Szerbiának elnevezésű listája 12 mandátumot szerzett.

A képviselőházba emellett négy nemzeti kisebbségi lista jutott be. Az albán kisebbségnek 3, két bosnyák kisebbségi pártnak pedig szintén 2, illetve 3 politikusa ülhet be a parlamenti padsorokba. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség a legfrissebb adatok szerint az eddigi négy helyett kilenc képviselővel fog rendelkezni.

A választás éjszakáján a győzelmet ünneplő Szerb Haladó Párt elnöke, Aleksandar Vucic államfő bejelentette, minden bejutó párttal partnerségre kíván lépni. Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy - mivel az SPS korábban is koalíciós partnere volt az SNS-nek, Aleksandar Sapic pedig többször is kijelentette, hogy nem zárkózik el attól, hogy a kormánykoalíció részévé váljon, habár kissé valószerűtlennek tartja, hogy a szocialistákkal együtt kormányozzon -, hogy feltehetően nem lesz ellenzék az új összetételű parlamentben. A várakozások szerint legfeljebb az albán kisebbségi párt és az egyik bosnyák párt lesz az, amely elutasítja az SNS felé nyújtott kezét.

A felmérések szerint a megismételt választás sem hozhat nagy változást a mandátumok elosztásában, jelentős módosítás csupán akkor várható, ha a most az urnák elé vonuló több mint kétszázezer ember többsége úgy dönt, a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalmára (POKS) szavaz. A POKS június 21-én a voksok 2,63 százalékát szerezte meg, így ha sokan szavaznak rá, akár túl is lépheti a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, ezzel csökkentve a már bejutott pártok képviselőinek a számát. Erre azonban szakértők szerint kevés esély van.

A szavazóhelyek 20 órakor zárnak, a választási bizottság a hét végéig közölheti a hivatalos és végleges eredményeket.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
MTI Hírfelhasználó