Szijjártó: le kell zárni a migrációs útvonalakat
2020. július 3. 11:49

Meg kell akadályoznunk az újabb migrációs hullámokat, le kell zárni a migrációs útvonalakat - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, miután hivatalában fogadta Evarist Bartolo máltai külügy- és Európa-ügyi minisztert.

Külügyminiszterek - mandiner.hu

A magyar diplomácia vezetője elmondta: tárgyalásaik fókuszában az állt, hogy a világjárvány könnyen okozhat újabb, Európába irányuló migránshullámokat, mivel egyes afrikai és ázsiai országokban, ahol amúgy is rossz volt a gazdasági helyzet, gyenge volt az egészségügyi ellátás színvonala, a koronavírus tovább ronthat a körülményeken.
   
A miniszter arról is beszélt, hogy a fő migrációs útvonal Líbián keresztül vezet, amely háborútól sújtott, instabil ország, és önmaga nem tudja megakadályozni az Európába tartó migrációt. Ezért európai forrásból meg kell erősíteni a líbiai parti őrséget, ehhez a visegrádi országok 35 millió eurót ajánlottak fel - tette hozzá.
   
Ha Líbia nem tudja megakadályozni a migránsok hajóra szállását, akkor az embercsempész-hálózatokkal összejátszó NGO-k miatt Európába jutnak - mondta.
   
"Mi, magyarok és máltaiak pontosan tudjuk, milyen hatása van az illegális migrációnak (...), ezért erőteljesen képviseljük azt az álláspontot, hogy a migrációt nem menedzselni, hanem megállítani kell" - hangsúlyozta a miniszter, utalva arra, hogy Máltához hasonlóan Magyarország is a schengeni övezet külső határa.
   
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Brüsszelben zajlik annak a 2000-ben aláírt migrációs és fejlesztési megállapodásnak az újratárgyalása, amelyet az Európai Unió afrikai, csendes-óceáni és karibi országokkal kötött. Hozzátette: erre a megállapodásra nyugat-európai országok úgy hivatkoznak, hogy az legális migrációs csatornákat épít ki a munkaerő importálása érdekében. Szijjártó Péter szerint ez az érvelés teljesen tarthatatlanná vált a nyugat-európaiak részéről, miután a koronavírus-járvány miatt európai emberek milliói veszítették el a munkahelyüket.
   
Szólt arról is, hogy Magyarország és Málta között szabadon lehet utazni, hetente hat repülőjárat köti össze a két országot. Hozzátette: tavaly 38 ezer magyar turista járt Máltán. Azt kérte azoktól a magyaroktól, akik idén úgy döntenének, hogy Máltán töltik a szabadságukat, tartsák be a helyi szabályokat.
   
Felidézte: a kormány korábban döntött arról, hogy a 9-11. évfolyamos diákok nyelvtanulás céljából külföldön két hetet eltölthetnek, az egyik e célra kijelölt ország Málta.

Hozzátette: 8300 diák jelentkezett, hogy Máltán tanulna angolul, és ha a vírushelyzet lehetővé teszi, a jövő tanévtől elkezdődhetnek a kurzusok. Ezért, valamint a Máltán élő 3000 magyarra tekintettel, Magyarország képviseletet nyitott a múlt évben Vallettában, a képviselet létszámát pedig most megerősítik.
   
Evarist Bartolo azt hangsúlyozta: Líbia 1700 kilométeres partszakaszát egyetlen hajóval védi, és nem lehet egyetlen hajóra bízni Európa védelmét. Ez nem máltai ügy, ez európai ügy - jelentette ki. Hozzátette: Európa déli határa nem védett, az Európai Unió védeni sem próbálja azt.
   
A máltai miniszter a gazdasági migránsokat nevezte a legnagyobb problémának, rámutatva: megváltoztak a körülmények a koronavírus-járvány következtében, már nemcsak azokban az országokban vannak nehéz körülmények, amelyekből útnak indulnak a migránsok, hanem a fogadó országokban is.
   
Kitért arra is, hogy nem szabad az afrikaiak legjobb tehetségeit "elhalásznia" Európának, mert nekik, az afrikai országoknak is szükségük van tehetséges emberekre. Megjegyezte, hogy Afrika vezetői ugyanezt az álláspontot képviselik.
   
"Az afrikai fiataloknak Afrikában kell megélniük a jövőjüket (...), nem lenne fair, ha ide vonzanánk őket" - fogalmazott.
   
Az európai pénzügyi keretről szólva Evarist Bartolo azt mondta: a kis országok "nem hordozhatják a hátukon" a nagyobb országokat, és nem büntethetők, amiért betartották a szabályokat, intézkedéseket hoztak a költségeik kordában tartására. Elfogadhatatlan, hogy a nagyobb országokra ne vonatkozzon ez a logika, "nem fizethetjük meg mások hibáit" - mondta.
   
Szijjártó Péter újságírói kérdésre ugyancsak arról beszélt, hogy nem lehetnek a helyreállítási alap kárvallottjai azok az országok, amelyek csökkentették az államadósságukat, a költségvetési deficitet, a munkanélküliséget és fegyelmezettek maradtak.
   
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió német soros elnökségétől a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsulását várja.

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
MTI Hírfelhasználó