Komoly nézetkülönbségek gátolják a Brexit-tárgyalásokat
2020. július 4. 22:58

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Az átmeneti időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között folyó, a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások folytatódtak július első hetében is. Június 30-a volt az a (brit kormány által megszabott) határidő, amikorra azt ígérték, hogy egyfajta összegzést adnak magáról a tárgyalások menetéről, arról, hogy látnak-e esélyt arra, hogy megállapodás legyen vagy akár megállapodás nélkül is megszűnjön véglegesen a tagság.

A tárgyaláson mind az európai uniós főtárgyaló Michel Barnier, mind a brit Brexit-ügyi tárgyaló, David Frost kijelentette, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a kereskedelmi kapcsolatokat illetően.

December végén ér véget az átmeneti időszak, és hogyha nem sikerül a kereskedelmi megállapodásról megegyezni, ami mind a két félnek érdeke lenne, akkor elképzelhető, hogy vámok, illetve egyéb kereskedelmet gátló tényezők is akadályozni fogják január elsejétől a kereskedelmet  a két nagy kereskedelmi tömb között – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Hozzátette, ezek a tárgyalások immár az ötödik fordulóba értek. A koronavírus helyzet óta először sikerült intenzívebben leülni egymással tárgyalni.

Az volt a cél, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat, azonban az eredmények nem azt mutatják, hogy sikerült volna, hiszen az ötnaposra tervezett tárgyalási forduló a negyedik napon véget ért – részletezte.

Olyan alapvető problémák vannak még, amelyek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásokat, hanem a biztonságpolitikai, külpolitikai, illetve a belügyi együttműködésre vonatkozó különböző megállapodásoknak a szövegezését is, és a végső formába öntését is akadályozzák – hangsúlyozta Gálik.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó