Elítélte Izrael annexiós terveit Németország, Franciaország, Egyipto, Jordánia
2020. július 7. 15:39

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden a német, a francia, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli annektálását.

Az 1967-ben elfoglalt palesztin területek bármely részének beolvasztása Izraelbe ellenétes lenne a nemzetközi joggal, és veszélyeztetné a közel-keleti békefolyamatot - áll Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Számeh Sukri egyiptomi és Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter nyilatkozatában.
   
"Nem fogadnánk el az 1967-es határok semmilyen módosítását, amelyről a konfliktusban érintett felek nem állapodtak meg" - emelték ki, hozzátéve, hogy az esetleges egyoldalú határmódosítás "komoly következményekkel" járna a térség biztonságát és stabilitását illetően, illetve nagyban akadályozná az "átfogó és igazságos béke" kialakítását célzó törekvéseket.
   
Egy ilyen lépés az Izraelhez fűződő viszonyra is hatást gyakorolna - hangsúlyozta Németország és Franciaország, valamint az Izraellel egyaránt határos Egyiptom és Jordánia külügyminisztere.
   
Aláhúzták, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ vonatkozó határozatai alapján továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus megegyezésre épülő, kétállami megoldását pártolják, és felajánlották segítségüket a tárgyalásokhoz vezető út megnyitásához.
   
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Ciszjordánia hivatalosan nem része Izraelnek, a nemzetközi közösség a Jordán folyó nyugati partját megszállt területnek tekinti, ám a területen épített zsidó telepeken több mint félmillió izraeli él. A korábban Ciszjordánia részét képező Kelet-Jeruzsálemet Izrael már 1980-ban egyoldalúan annektálta.
   
Az izraeli kormánykoalíciós megállapodás értelmében Benjámin Netanjahu miniszterelnök az Egyesült Államokkal egyeztetve júliusban megkezdheti az elcsatolás előkészítését. A nemzetközi közösség nagy része elítéli az izraeli kormányt tervét, figyelmeztetve, hogy Ciszjordánia bekebelezése tovább erősítheti a békétlenséget izraeliek és palesztinok között.
 

MTI
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Rákosi-klónok
    Csak azt nem értem, ilyen fenyegetés után mit csinálnak az állítólagos jogvédők, ideértve az Orbán börtönéről sivalkodó Szél Bernadettet, az összes libsi nem kormányzati szervezetet, Věra Jourovát, a holland miniszterelnököt és társaikat?
  • Egy felmérés szerint tombol az öncenzúra az Egyesült Államokban
    A megkérdezetteknek közel kétharmada fél őszintén elmondania a véleményét egy Egyesült Államokban készült felmérés szerint. A baloldal „puha diktatúrája” még a mérsékelten liberális érzelműeket sem kíméli.
  • Semmi esélye a habarékellenzéknek az egységes jobboldallal szemben
    Kormányzásképtelen a baloldalon az a hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen – véli Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az egység mára egyértelműen a jobboldal sajátossága, az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség pedig rendkívül sikeres, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között ötven százalék feletti támogatottsággal bír.
MTI Hírfelhasználó