Egész Lengyelország feszülten várja, hogy milyen sors vár rá
2020. július 11. 22:07

A demokrácia halálával fenyeget a lengyel ellenzék és a jogállamiság kérdéseit veti fel a lengyel választások során, viszont nem zavarná őket a hagyományok és a családok veszélyeztetése. Ahogy a lengyel választások előtti kampánycsend kezdetét veszi, egész Lengyelország feszülten várja, hogy milyen sors vár rá. A V4NA Tymoteusz Zychet, az Ordo Iuris alelnökét és Jendzej Bieleckit, a Rzeczpospolita újságíróját kérdezte a választások kapcsán.

A lengyel elnökválasztás második fordulójában már csak két jelölt van, a jelenlegi elnök Andzej Duda, aki a kormánypárt színeiben indult, valamint Rafal Trzaskowski Varsó polgármestere, aki a Polgári Koalíció jelöltjeként szállt versenybe. Jendzej Bielecki, a Rzeczpospolita újságírója úgy fogalmazott, hogy a választások első fordulója arról szól, hogy az emberek kit kedvelnek, a második azonban már csak arról, hogy kit nem, és az állampolgárok ez alapján döntenek majd a két jelölt között. Elmondta, ez már inkább a félelemre alapozott kampány, és a vesztes az lesz, aki az emberek szemében nagyobb fenyegetést jelent az országra.

Ennek szellemében Rafal Trzaskowski a liberális jelöltektől nem idegen jogállamisági kérdést vette elő és úgy fogalmazott, a választások arról szólnak, hogy Lengyelország demokratikus ország marad-e. Elmondta, hogy a vasárnapi választáson olyan elnököt kell választani, aki tényleg független és a nép mellett áll.

Bár a jogállamiság kérdése nem új az uniós politikában és így a belpolitikában sem Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris kutatóintézet alelnöke elmondta, hogy egy szubjektív fogalomról beszélünk, mert a jogállamiságot minden európai ország másként definiálja saját hagyományainak és jogrendszerének tükrében. „Bár a demokrácia alapvető szabályai mindenhol életben vannak Európában, lehetetlen azt állítani, hogy bármelyik jogi alapvetés egyetemes lenne” – fogalmazott a szakértő.

Felmerültek azonban más problémák is Trzaskowski érvelésével, a liberális politikus ugyanis azt is állította, hogy Lengyelország recesszióban van és a gazdaság hanyatlik, mely kijelentését Mateusz Morawiecki miniszterelnök igazította helyre, aki csak annyit mondott: „Trzaskowski nyilván nem tudja mi az a GDP”. A kormányfő ezért készített egy kártyát kifejezetten az elnökjelöltnek, melyen megmutatta, elsősorban azt, hogy minden európai gazdaság csökkenő tendenciát mutat a járványhelyzet miatt, másrészt azt, hogy ettől függetlenül Lengyelország mutatja a legkisebb csökkenést. Hozzátette, lehet, hogy Trzaskowski fejjel lefele olvasta a kártyát, de ő már nem igazán tudta, hogy most sírjon vagy nevessen a kijelentésein.

Ezenkívül megbízhatóságát még Trzaskowski botrányai is kétségbe vonják, amelyek a lengyel médiában keringenek, mint például az az eset, amikor egy nagyvállalat vezetőjéről kiderült, hogy lefizette az alkalmazottait, hogy a liberális jelöltre szavazzanak, valamint az az eset, amikor az általa vezetett lengyel főváros botrányba keveredett, mivel kiderült, hogy illegális tevékenységeket folytató NGO-kat támogat közpénzből. A veszélyre Sebastian Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes is felhívta a figyelmet, aki rámutatott, hogy egyes szervezetek, melyeket szintén a varsói városháza pénzelt, a drogfogyasztást népszerűsítették és el sem tudtak számolni azzal, hogy mire költötték a támogatást.

Andrzej Duda azonban nem nagyon nyilatkozott ellenfelét kritizálva kampányának utolsó napjaiban és míg Trzaskowski végig a pártelnök Kaczynskit és a kormányt támadta, ő inkább azzal foglalkozott, hogy elmondja mit adna a választóinak. A kampány utolsó napján, pénteken Andrzej Duda lengyel elnök őszinte választ kért az őt támogató tömegtől a kérdésre: „2015-ben éltek jobban vagy most?” Duda arról beszélt, hogy olyan Lengyelországról álmodik, ahol az emberek bőségben élnek és van elegendő bevételük, hogy eltartsák családjaikat. Bár a választások vasárnap lesznek, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint szoros versenyre lehet számítani, amelyet azonban Andrzej Duda jelenlegi elnök fog megnyerni.

V4NA
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Népszerű a Mahart nyaralóhajózási programja
    Sikerrel indult júliusban a Mahart nyaralóhajózási programja, jelentős az érdeklődés, a hajók kihasználtsága augusztusban 62 százalékos - közölte Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
  • Mi ellen tüntet a nyugati középosztály?
    Amerikában és Nyugat-Európában is több tízezren tüntetnek. Fehérek, heteroszexuálisak, adófizetők és nagyon mérgesek.
  • Visegrádi hallgatói szövetség alakul
    Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja.
MTI Hírfelhasználó