Kiszelly: Merkel nem tett le a betelepítési kvótáról
2020. július 15. 17:19

(Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

Németország továbbra is a migránshelyzet európai szintű megoldását szorgalmazza, és Berlin kitart amellett, hogy a bevándorlók megoldhatják az országban a folyamatos munkaerőhiányt. Az Európába érkezett migránsok munkával fizethetik vissza az integrációjukra és a letelepítésükre fordított költségeket.

Németország jól tette, hogy 2015-ben barátságos arcát mutatta a migránsok előtt – ezzel nyugtatja folyamatosan Angela Merkel német kancellár a németek lelkiismeretét, miközben nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte is egyre többen ellenzik a kötelező kvóta ötletét.

„Németország a migrációt mindenképpen európai szinten akarja tartani, hogy arra európai megoldás szülessen” – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A német kormány számára azért fontos a migránskvóta elfogadtatása, mivel az elöregedő Európát a migránsokkal szeretnék felfrissíteni, fiatalítani. Erre pedig azért van szükség, mivel egyre kevesebb a munkaerő.

Tervük szerint azok a bevándorlók, akiket ellenőrzött formában engednek be Európába, munkával fizetik majd vissza azt, amit a befogadó országok a betelepítésükre és az integrációjukra fordítanak.

A probléma azonban az, hogy egyelőre a német vezetőség nem akarja látni, hogy az érkező migránsok nem hajlandók integrálódni és legfőképp dolgozni – mondta Kiszelly, és hozzátette, meglátásuk szerint ha az első generációs bevándorlók csupán húsz-harminc százaléka lesz hajlandó munkát vállalni, az jó arány. Abban reménykednek, hogy a bevándorlók gyerekei már sokkal könnyebben integrálódnak, vállalnak majd munkát, hiszen Németországban vagy más uniós országban fognak felnőni. Kiemelte, Németország évente közel kétszázezer migránst is hajlandó befogadni.

Egyre több migráns érkezik Olaszországba

Olaszországba folyamatosan érkeznek a migránscsoportok, és ez fokozott járványveszélyt jelent egész Európa számára. Az olasz hatóságok ezért újabb karanténhajót jelöltek ki a bevándorlók számára, és újabb kaszárnyák megnyitását rendelték el.

Az illegális bevándorlók többsége Tunéziából és Líbiából tengeri úton jutott el az olasz partokig. Az olasz belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint év elejétől csaknem kilencezren érkeztek, ami háromszor több, mint amennyit a tavalyi év azonos időszakában regisztráltak.

Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai szakértője az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, Lampedusa szigetén egyre rosszabb a helyzet, előfordult már, hogy két nap alatt hétszázkilencvenegy migráns érkezett a szigetre, és a szigeten található ideiglenes befogadó központok már megteltek.

Tunézia és Líbia nem hajlandó tovább feltartóztatni az állampolgárait

A megnövekedett migrációs hullám oka, hogy Tunézia és Líbia nem hajlandó tovább feltartóztatni az állampolgárait addig, amíg az unió nem támogatja országukat pénzzel és fegyverekkel – mondta a szakértő. Hozzátette, Olaszország és a két ország között született egy megállapodás, miszerint Tunézia és Líbia megpróbálja azon állampolgárait visszatartani, akik gazdasági bevándorlóként Európa felé akarnak elindulni. Azonban a napokban Tunézia és Líbia is bejelentette, nincs elég pénzük arra, hogy megfigyeljék a határ menti partszakaszokat.

Még nagyobb támogatásra szorulnának, ahhoz hogy ezt a feladatot el tudják végezni.

Spöttle kiemelte, hogy az említett országokban jelentős, maffiaszerű hálózatok működnek, amelyek korrumpálják a határőrséget. Ez pedig nem is olyan nehéz, hiszen a határvédő szervek alkalmazottai alacsony fizetést kapnak, az átlagfizetésük száz euró alatt van, így nem nehéz ennél jóval magasabb összeget kínálni számukra.

Kitért arra is, hogy sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldás lett volna, ha az unió évekkel ezelőtt, a migrációs hullám kezdetekor a bevándorlókat szállító hajókat visszaküldi Líbia és Tunézia partjaihoz, ez egy igen határozott jelzés lett volna az embercsempészek és azon erők számára, amelyek Európa felé küldik a migránsokat.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Felveszik a kesztyűt a balliberális szélsőség ellen
    A nemrég alakult Megafon célja olyan internetes kommunikátorok képzése, akik a konzervatív, nemzeti hangok felerősítése által lehetőséget adnak a valódi politikai preferencia kialakításában.
  • Homályos fogalmakra épülő szankciórendszerek
    A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban. "Általános hiányosságok" - ez a kommunizmusra emlékeztet.
  • Karácsony alkalmatlan a városvezetésre
    Virtuális politizálás Budapesten - A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
MTI Hírfelhasználó