Elhelyezték a Kárpát-medence Aratókoszorúját a Szent István-bazilikában
2020. augusztus 12. 18:52

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke (b) és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnöke, Hajdúnánás polgármestere érkezik a Kárpát-medence Aratókoszorújával a Szent István-bazilikába 2020. augusztus 12-én. MTI/Bruzák Noémi

Elhelyezték a Szent István-bazilikában szerdán a Kárpát-medence Aratókoszorúját, amelyet az idén hajdúnánási gazdasszonyok fontak a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program részeként.

A program szervezői, a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselői együtt, ünnepélyes keretek között helyezték el a 800 búzakalászból álló díszes aratókoszorút a Szent István-bazilikában, ahol a következő hetekben megtekinthető az alkotás.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az eseményen felidézte, hogy a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program tíz évvel ezelőtt indult útjára.

Hangsúlyozta: a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, a nemzeti összetartozás évében kiemelt jelentősége van az aratókoszorú elkészültének, amely a magyar közösség összetartását szimbolizálja.

"Jelzi azt, hogy megmaradtunk, egy kenyéren vagyunk, közös az öröm, közös a bánat, közös a kudarc, közös a siker" - fogalmazott, kiemelve: az idelátogatók érezni fogják, hogy a nemzetben van erő, hit és kitartás.

Snell György püspök, a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre (b) és Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke (j) kezet fog a Szent István-bazilikában elhelyezett, a Kárpát-medence Aratókoszorúja előtt 2020. augusztus 12-én. MTI/Bruzák Noémi

Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke, Hajdúnánás polgármestere elmondta: a míves búzafüzért négy gazdasszony napi 8 órás fonással, 3 hét alatt készítette el.

A búzafüzért sok száz éves hagyományokat követve a zöld búzakalászokból alkották meg. A koszorú körkörösen szélesedő elemei jelképezik Magyarországot, illetve a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Fonásmintája tradicionális népművészeti elemeket ötvöz: az áttört mintás "lyukas" csipke mellett megjelenik a "rece", illetve a "finom keskeny hetes" minta, valamint az esőcsiga- és harangmotívum.

A magyar gazdaösszefogást és a világ magyarságának egységét hirdető koszorút Snell György püspök, a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre vette át, majd megáldotta az alkotást.

Az évente több ezer adományozót megmozgató Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programban Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel elsősorban búzát a magyar gyerekeket, családokat segítő szervezetek javára. A megyénként, régiónként összegyűjtött búzaadományokat közeli malmok őrlik meg, majd az így előállított liszt a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente több tízezer gyermek ellátását biztosítja.

A Kárpát-medence Aratókoszorúja a Szent István-bazilikában 2020. augusztus 12-én. A magyar nemzet összetartását szimbolizáló, 800 búzakalászból készült díszes aratókoszorút idén hajdúnánási gazdasszonyok fonták a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program részeként. MTI/Bruzák Noémi

MTI
Címkék:
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Fegyelmezetten kell védekezni
    Az országnak működnie kell, úgy, hogy közben fegyelmezetten, a szabályokat betartva védekezik a koronavírus-járvánnyal szemben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Új lírai beszéd
    Szeretteinket, pláne gyermekeinket egy kivételes világra kell tanítanunk, nagy gondossággal, nagy hitekkel, hogy bármi jó megtörténhet a világban, e nélkül nincs meg a mintája, háttérországa, evidenciája arra, hogy a valóságát úgy formálhatja, olyanná, amiben élni is érdemes - vallja Kürti László költő.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
MTI Hírfelhasználó