155 éve hunyt el az anyák megmentője, Semmelweis Ignác
2020. augusztus 13. 11:03

1865. augusztus 13-án hunyt el Bécsben Semmelweis Ignác, akit akkoriban nézetei miatt a teljes orvostársadalom elítélt, később viszont belátta a világ, hogy mindenben igaza volt - nem véletlen nevezzük őt az anyák megmentőjének.

Semmelweis Ignác 1818. július elsején született Budán, tabáni kereskedőcsaládban. Egyetemi tanulmányait 1837-ben Bécsben kezdte, 1844-ben szerzett diplomát, 1846-ban pedig tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán.

Semmelweis Ignác Fülöp reprodukció

1861-ben készült felvétel Semmelweis Ignác Fülöp szülészorvosról. A felvétel készítésének pontos helyszíne és dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció

Köztudott, hogy az anyák megmentőjének, illetve a kézmosás atyjának is nevezik, méghozzá azért, mert elsőként mondta ki, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem bomlott szerves anyagok okozta fertőzés következménye.

Ezt a fertőzést pedig az orvosi személyzet maga viszi át a nőkre, és ebből van később a baj. Azt is tudta, hogyan védekezhetnének ez ellen: klórvizes, vagyis klórmeszes oldatban kell erőteljesen kezet mosni.

Semmelweis 1851-től a pesti Rókus kórház szülészeti osztályának főorvosa lett, négy évvel később pedig már a Pesti Tudományegyetem szülészprofesszora. De az Újvilág utcai Szülészeti Klinikát is vezette, ahol 1860–1861-ben már senki sem halt meg gyermekágyi lázban.

Farkas Pál szobrászművész alkotása, Semmelweis Ignác szobra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kertjében 2018. szeptember 4-én, a szoboravató napján. MTI Fotó: Rosta Tibor

Halála körül sok a kérdés
A kollégái szerint elmezavar és aggresszív viselkedés mutatkozott nála, ezért 1865. július 31-én Bécsbe vitették, és egy ottani elmegyógyintézetben halt meg – valószínűleg súlyos bántalmazás következtében, de az egész helyzet kérdéseket vet fel.

Ekkoriban a kollégái ellene voltak: nem ismerték el, hogy ők maguk okoznák betegeik halálát, Semmelweis pedig ragaszkodott ehhez az álláspontjához. Tudományos eredményeit később, Joseph Lister skót sebész és Louis Pasteur francia kémikus munkássága nyomán ismerték el.

Manapság már az anyák megmentőjeként, illetve a kézmosás rendszeresítésének úttörőjeként emlegetjük – ez utóbbit a koronavírus-helyzet miatt mindannyian nap mint nap még többször gyakoroljuk -, és a róla elnevezett Semmelweis-napot, a magyar egészségügy napját a születésnapján, július elsején ünnepli az oszág.

ridikul.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Tisztifőorvos: Nagyon szeretnénk elkerülni a szigorításokat
    A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében bevezetett szabályok azért szükségesek, hogy ne kelljen további korlátozásokat bevezetni - mondta szombaton a közmédiának az országos tisztifőorvos, aki az operatív törzs ülése után arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi terjedés jellemzi a járványt.
  • Ismét a miénk a magyarság egységének tudata és öröme
    A politikai akaratnak, az emberek és közösségeik tetteinek együttesen köszönhető, hogy "ismét a miénk a magyarság egységének tudata és öröme" - mondta a pénzügyminiszter szombaton Esztergomban, ahol Szent István-díjjal tüntették ki Méry Gábor felvidéki könyvkiadót.
  • A Nyugat hűlt helyét találtuk
    Ez nem a megbékélés korszaka, vállalni kell a világnézetek harcát, különben feledésbe merülünk.
MTI Hírfelhasználó