Feszültség támadt Horvátország és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között
2020. szeptember 16. 23:35

Feszültség támadt Horvátország és Bosznia-Hercegovina bosnyákok és horvátok lakta országrésze, a Bosznia-hercegovinai Föderáció között Milorad Dodiknak, a boszniai háromtagú elnökség szerb tagjának zágrábi látogatása miatt - közölte a horvát sajtó szerdán.

Dodik a horvát államfő, Zoran Milanovic meghívására érkezett a horvát fővárosba, Sefik Dzaferovic és Zeljko Komsic, a boszniai háromtagú elnökség bosnyák és horvát tagja azonban éles kritikát fogalmazott meg a látogatással kapcsolatban.

Úgy vélték: Dodik megkérdőjelezi Bosznia-Hercegovina integritását, és a szerb országrész, a boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinából történő kiválásának szószólója. Mint mondták, a zágrábi találkozón megtárgyalt ügyek senkire nézve sem lehetnek kötelezőek Boszniában, de lehetnek negatív következményeik.
Dodik Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is találkozott.

A miniszterelnök a sajtónak úgy nyilatkozott: az államfő értesítette őt arról, hogy Dodik Zágrábba érkezik, és kifejezte óhaját, hogy találkozna a kormányfővel is.

A Dodikkal lezajlott megbeszélést Plenkovic munkajellegűnek nevezte. "Nincs semmi titok (...) Megbeszéltük, amíg itt lesz, eljön el a kormányfői hivatalba, hogy megvitassuk a helyzetet (...) hidakról, utakról, számos kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell. Ez minden" - mondta a kormányfő.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Dodik a nézetei miatt lehet-e partnere Horvátországnak, Plenkovic azt válaszolta: Dodik pozíciója egyértelmű Bosznia-Hercegovinában. "Baráti, szomszédos országról van szó, amelynek támogatjuk belső reformfolyamatait, valamint útját az Európai Unióba és NATO-ba" - tette hozzá.

Az elnöki hivatal közleményt adott ki a találkozóról, amelyben azt írták: Horvátország érdeke egy stabil, működő Bosznia-Hercegovina, valamint a horvátok mint egyenrangú nemzetalkotó nép jogainak biztosítása Boszniában.

Hozzátették: Horvátország ezért nem maradhat passzív szemlélő, és nem támogatja a daytoni békeszerződés egyoldalú revízióját, amely veszélyeztetné a békét és stabilitást Bosznia-Hercegovinában és Délnyugat-Európában.

A stabil és működő Bosznia-Hercegovina megvalósításához szükség van a párbeszéd folytatására mindhárom népcsoport vezetője részéről, amelyhez Horvátország mint baráti és szomszédos ország megadja a támogatást - olvasható a közleményben.

A boszniai szerbek úgy tartják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 27 éve jött létre. A boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között időről időre felizzanak az ellentétek.

MTI
Címkék:
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Iskolai menza: változás a járvány miatt
    A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.
  • Költő a szavakkal festett képekről
    Amióta az eszemet tudom, mindig versbe voltam zárva. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy körülöttem az élet prózában zajlik, de én versben gondolkodom. A költő számára más életfilozófiát jelölt ki a Teremtő.
  • Németország meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben
    A német politika és sajtó "meghívót küldött" a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet által kedden rendezett, a Facebookon követhető beszélgetésen.
MTI Hírfelhasználó