Felvidék: Szent Mihály ünnepe, mely Magyarszőgyén búcsúja
2020. szeptember 29. 12:19

A magyarszőgyéni búcsú Szent Mihály ünnepéhez kötődik. A Magyarszőgyén területén álló kéttornyú Szent Mihály templom, melyet már egy 1290-es okiratban említenek, a II. világháború utolsó napjaiban elpusztult. A kétezres évek elején ásatásokat végeztek az ősi templom helyén, a feltárás tárgyait a szőgyéni régészeti múzeum őrzi.

Az ásatások után a templom falait kiemelték, felújították, melyet kis liget, és a keresztút állomásának tizennégy építménye ölel körbe. A kert bejáratánál Kálvária, a templom hajdani bejáratánál szobor áll, mely angyalt és gyermeket ábrázol.

A két község határában a 18. században közös templomot emeltek Szűz Mária tiszteletére. A templom búcsúja Nagyboldogasszony-napja, amit németszőgyéni búcsúként tartanak számon a szőgyéniek.



A két község elnevezése a IV. Béla király uralkodásának idejéből származik. Az Úr 1291-ik esztendejéből maradt oklevél, Ungarica Villa Sceudin, vagyis Magyarszőgyén, és Theutonica Villa Sceudin, azaz Németszőgyén néven említi. Az elnevezések a tatárdúlás utáni németföldről történt betelepítések után alakultak ki.

Ezt megelőzően, az 1156-ban kelt első írásos emlék Scheuden néven említi a települést. Az évszázadok folyamán teljesen egybeépült két község, Magyarszőgyén és Németszőgyén néven működött, egyesítése csupán 1944. január 1-jén lépett hatályba, akkortól a község hivatalos neve Szőgyén.

Az 1993-ban alakult szőgyéni cserkészcsapat, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 32. csapataként a Szent Mihály nevet választotta, az elpusztult templom emlékére.

A templomkert volt a csapatfogadalom helyszíne. A Nagyhét idején keresztúti ájtatosságokra kerül sor ott és a cserkészek kopjafája szintén itt kapott helyet. Szent Mihály ünnepén évente szabadtéri szentmise van a templomkertben, melyet előkészületek előznek meg.

Szeptember utolsó vasárnapjának délelőttjén a környékbeli családok és a Mária Légió tagjai virággal díszítették fel a szentmise helyszínét. Az önkormányzat és az egyházközség segítségével padok, technikai eszközök és szakrális kellékek kerültek a helyszínre.



A szentmisét Farkas Zsolt esperes-plébános mutatta be, aki maga is cserkész. A szertartáson szolgálatokat vállaltak és díszőrséget álltak a cserkészek.

A Szent Mihály-templomból megmaradt két ereklyét a Nagyboldogasszony-templomban őrzik. Ezek: a főoltár szobra, mely Szent Mihály arkangyalt ábrázolja és a szentségtartó felújított ajtaja, mely a közelmúltban került felszentelésre.


Szöveg és kép: Berényi Kornélia/Felvidék.ma

felvidek.ma
Címkék:
MTI Hírfelhasználó