A relativitáselmélet és előfutárai
2020. október 6. 14:56

A fizika tanulmányozása közben, az 1957-1962 egyetemi években, csak felületesen találkoztam Albert Einstein névével, továbbá a relativitáselmélettel, ill. a speciális relativitás teóriában előforduló mágikus képlettel. Az idézett név egy jóindulatú zseni képet váltja ki az ember elméjében, aki forradalmasította az elképzeléseinket magáról az űrről, időről, energiáról, tömegről és a mozgásról. Azonban a további kutatói tevékenységemben sem kellett használnom Einstein neve által fémjelzett törvényeket.

Bolyai János | Matekarcok

Bolyai János

Az angol nyelvben az „einstein” szót, mint a briliáns tökéletesség szinonimáját használják. Einsteint sokan a legkiválóbb elmének tartják, aki valaha is a földön élt. Ez a legelterjedtebb róla alkotott kép, amelyet még megerősítik a tankönyvek, a média, és a hősnek kijáró tisztelettel meghajló fizikusok és történészek. De ha az ember mélyebben beleolvas a tudományos irodalomba, és elolvassa, hogy mit írnak róla a kortársai, akkor egy egészen más kép kezd kirajzolódni alakjáról. A valóságban egy irracionális (oktalan) plagizátorról van szó, aki ügyes manipulációkkal a kortárs kutatók műveit egyszerűen eltulajdonította. És hogy ennek kevés kivétellel a nagy közönség is bedőlt.

Einstein valóban abban a korban élt (1879-1955), amikor a kísérleti fizikában a spekulatív jelleg kezd dominálni. Legismertebb műve a relativitáselmélet, amely 1905-ben tett közé anélkül, hogy bármilyen forrás vagy hivatkozás lett volna a dolgozathoz hozzácsatolva. Ez tökéletesen megfelelt alapelvének, amely lényege az volt, hogy ha valaki sikeres akar lenni, kell, hogy eltitkolja forrásait. Ez magát Max Born nevű másik Nobel-díjas tudóst nagyon aggasztotta, és egy berlini Nemzetközi relativitási konferencián (1955-ben) kijelentette, hogy nem új dologról van szó.

Noha az Annalen der Physik c. folyóiratban 1905-ben megjelent cikkben semmiféle hivatkozások nem voltak, és a cikk nagyon hasonlított az előző évben leközölt H. Lorenz dolgozatára, amire W. Kaufmann és Max Planck egyaránt nyilvánosan rámutatott.

Einstein csupán egy metafizikai újraértelmezést és Lorentz tudományos elméletének általánosítását nyújtotta, amelyeket először már Henri Poincaré (1854-1912) leírt.

Ezek a tények bizonyítják, amint ezt Ch. Nordmann, a Párizsi Obszervatóriumból megállapította, hogy a legtöbb Einsteinnek tulajdonított dolog tulajdonképpen Poincaréé.

Ezzel ő is tisztában volt. Maga Einstein ezeket a tényeket ugyan elismerte, ugyanakkor magát elegánsan kimagyarázta. Nagyon jól tudta „eredményeit” a tudományos világban eladni, és majd ha kellett, nemcsak a politikában érvényesíteni. A svájci patent hivatalban volt elég ideje elmélkedni, és a mások által elért eredményeket a saját szükségletére fordítani és elsajátítani.

Einstein 1916-ban kénytelen volt elismerni, hogy plagizálta D. Hilbert munkáját.

E. Gehrcke egy nyilvános előadáson 1920-ban Einstein fejére olvasta azt, hogy eltulajdonította H. Lorentz speciális relativitáselméletének matematikai formalizmusát (logikáját), Palágyi Menyhért1,2 matematikus és fizikus téridő elképzeléseit, annak filozófiai megfogalmazását. Továbbá vádolta őt a Merkúr perihéliumának (napközeli pont) matematikai megoldásának P. Gerbertől való plagizátorságával.

Palágyi a téridő új teóriájának filozófiai előfutára, ahol a negyedik koordináta az idő.

Bolyai a nem-euklideszi abszolút hiperbolikus geometriájával, saját szavai szerint, semmiből egy új világot teremtett, majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta gravitáció reletivisztikus értelmezését.

Kimaradt Eötvös Loránd (1848–1919) a tehetetlen és a súlyos tömeg ekvivalenciájának kísérleti bizonyítása, amely az általános relativitás elméletének egyik kiindulópontja. Ugyanúgy mellőzve voltak W. Ritz német teoretikus fizikus, H. Minkowski német matematikus, M. Smoluchowski lengyel matematikus, G. Nordström finn teoretikus fizikus, valamint A. Fridman orosz matematikus, geofizikus és meteorológus munkái a relativitáselméletről.

Gehrcke egyenesen Einstein arcába vágta a leírtakat, és a közönséghez fordulva mondta, hogy a császárnak nincs ruhája.

Einstein nem egy tudományos folyóiratban válaszolt, ami elbíráláson megy át, hanem egy elbírálatlan napilapban, ami magáért beszél.

A fizika közösségben jól ismerték azt a tényt, hogy Einstein plagizátor volt.

Foglalkozott a gravitáció (tömegvonzás) erejéről a kvantummechanika smafu volt a számára, vagyis a mitikus felfedezései, ami az amerikaiaknak segítet volna megszerkeszteni az atombombát, csak célzott propaganda volt. Ismeretes, hogy Szilárd Leó beszélte rá, hogy ez ügyben írjon Roosevelt amerikai elnöknek, amelyben az atombomba előállításának fontosságát sürgette 1939-ben.

De sokan nem is sejtik, hogy sok az a források között, amelyeket Einstein papagájozott, sem volt eredeti. 1919-ben Harry Bateman brit matematikus és fizikus, aki az Egyesült Államokba emigrált, egy filozófiai folyóiratban hiába próbálta rávenne Einsteint, hogy ismerje el munkáját. Bateman leírta, hogy Dr. Silberstein (Palágyi előző neve) írása a relativitáselméletről felkeltette a figyelmét, és egy cikkben fejtette ki véleményét a témáról, amely jóval A. Einstein, sőt az osztrák fizikus F. Kottler előtt jelent meg anélkül, hogy az említett kettő felfigyelt volna rá.

A kortársainak műveiből származó számos idézet bizonyítja Einstein plagizátorságát.

Az általa használt szavak összehasonlítása az őt megelőzők műveinek idézeteivel bizonyítja azonosságukat. Hiteles bizonyíték van arra is, hogy Einstein plagizálta első felesége a magyar származású, vajdasági születésű (Titel) Mileva Marič fizikus és matematikus munkáját, akinek sokban köszönheti „felfedezéseit”, különösen a matematika terén.

Eötvös Loránd – Wikipédia

Eötvös Loránd

Einsteinnek meggyült a baja N. Tesla szerb fizikussal is, aki állította, hogy a relativitás teóriáját már jóval régebben R. J. Boškovič szerb fizikus (1711-1787) fedezte fel.

Az úgy nevezett einsteini képletet, amelyik a speciális relativitáselméletben van leírva, nem Einstein fedezte fel, hanem előtte már legkevesebb 20 évvel H. Lorentz vezette le.

A képlet E = m · c2, amely a nyugalmi tömeg (m) és az energia (E) egyenértékűségét fejezi ki a fény vákuumban való sebességének négyzete segítségével (c2). Tesla Einstein teóriáját a relativitásról egy koldussal királyi purpur köpenyben hasonlította össze. A befolyásos körök igyekeztek Einstein számára elnyerni a Nobel díjat, azonban ez akkor nem ment.

Később ez sikerült a foto effektus magyarázatáért, de az is vitatott volt.

Einstein Nobel díjas lett 1921-ben, de nem a relativitáselméletéért.

A harmincas években Einsteint az előadásain rendre kifütyülték, mert széles körben ismertesek voltak plágiumai.

Einstein mítosza hasonlóan kolosszális csalás, mint akár Z. Freud pszicho analitikája.

A legendás fotója a kinyújtott nyelvével az ő saját valódi alakja, kineveti a becsapottakat. Tehetséges és múlhatatlan beszédes szélhámos és csaló volt. 

Megjegyezendő, hogy az utóbbi időben az einsteini relativitáselmélet sok erősödő kritikus vélemény éri. Ha a világban a bőven előforduló támogatók elvétik a legmegfelelőbb alkalmat, és nem teszik meg a szükséges lépéseket ennek a tendenciának a megállítására, akkor a magyarázkodás valamiféle új módszeréhez kell folyamodniuk, vagy új fizikai elméletet kieszelniük.

De még abban az időben, amikor a „Nagy E” teóriája a fizikusok között előre kapott, sokan arról beszéltek, hogy hiányoznak más fizikusok elért eredményei a relativitáselméletében, amelyeket viszont Einstein meg sem említett. Azon kívül az említett elmélet ellentmond J. Maxwell elektrodinamikájának, M. Faraday és A. Ampere elektromos kísérleteinek, úgyszintén O. Heavisidenek, aki képleteit még a 19. század vége felé tette közé. Heaviside jelentősen megelőzte Lorentzet és Poincarét is, sőt teóriáját egyesek még tökéletesebbnek tartják, ugyanakkor több pontban ellentétesek az Einsteinével.
Idővel, a felhalmozódó experimentális kutatási eredményeknek és számításoknak köszönhetően, egyre több fizikus észlelte az ellentmondásokat Einstein posztulátumaiban (előfeltevéseiben).

Azonban ha bármikor felléptek leleplezéseikkel, váratlan üldözéseknek lettek kitéve a sajtóban és a tudományos körökben.

Ami nem egyszer tragikus kimenetelű volt.

Palágyi Menyhért – Wikipédia

Palágyi Menyhért

Ma és a múltban is kemény viták zajlottak Einstein követői és opponensei között. Azóta felfedezték a kvantum mechanikát és részecskék, sőt az űr kettős, anyagi és hullám természetét, és ennek kvantum-összefonódását. Például J. A. Wheeler (1911-2008) az általános relativitáselméleti munkájában, bevezette a fekete lyuk, és a féreglyuk fogalmát. Továbbá úttörő volt a kvantumgravitáció területén is, és megalkotta az univerzum hullámfüggvényét. Megpróbálta megalkotni Einstein által szorgalmazott az űr egységes teóriát, de ez nem sikerült. Sikeresebb volt a geometria és a téridő összefüggésének vizsgálatával. Megállapította, hogy a tér megmondja az anyagnak, hogyan mozogjon, az anyag meg a térnek, hogyan görbüljön.

39892

Palágyi István György, Prága - felvidek.ma

Megjegyzés: Jómagam is megpróbáltam a Prágai Tükör oldalain Albert Einsteinről írni, aminek nagyon pozitív kicsengése volt, tekintettel a születésének százhuszadik évfordulójára.

A zavaró körülményekről csak később volt alkalmam tudomást szerezni.

Források és idézetek:

http://www.thetruthseeker.co.uk/article.asp?ID=5236
http://canberra.yourguide.com.au/detail.asp?Story_id=179892=2002&m=9&cla...
http://chuckmaultsby.net/id242.html
https://christiansfortruth.com/albert-einstein-plagiarist-and-fraud/
https://www.foosresearch.com/einsteins-relativity-swindle.html
https://kamenovo.cz/index.php/2018/07/08/
https://wikipedia.org
https://wiktionary.org
https://wikidata.org
1.Prágai Tükör, 2010/1,45
2.Prágai Tükör, 1997/5,43
3.Prágai Tükör, 2014/4,26
4.Prágai Tükör, 1998/1,61
5.Prágai Tükör, 1999/3,57

Palágyi István György

Görgey Artúr Társaság, Prága

gondola
MTI Hírfelhasználó