Megkezdődött, de felfüggesztették Nicolas Sarkozy volt francia elnök perét
2020. november 23. 17:10

A partir de lundi, l’ancien chef de l’Etat, poursuivi pour corruption et trafic d’influence, comparaît devant le tribunal correctionnel de Paris. Une première dans l’histoire de la Ve République.

MICHEL EULER / AP

Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy pere. A volt francia államfőt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe.

Miután ez utóbbi a koronavírus-járványra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson és annak elnapolását kérte, a bíróság orvosi szakvéleményt kért 48 órán belül annak megállapítására, hogy meddig tarthat el a 73 éves bíró kezelése, majd csütörtökig felfüggesztette a pert. A következő tárgyalási napon lehetséges, hogy hosszabb időre is elhalasztják a pert.

Nicolas Sarkozy ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.

A három gyanúsítottat régi és szoros barátság fűzi egymáshoz. Herzog és Sarkozy 21 évesen együtt diplomáztak a jogi karon. Azibert először Herzog barátja volt, majd Sarkozy elnöksége idején az igazságügyi minisztérium főtitkára lett, onnan került a semmítőszékhez, később a három férfit gyakran lehetett látni együtt Párizsban nyilvános eseményeken.

A Le Monde című lap megfogalmazása szerint "semmi nem érthető meg ebből az ügyből, ha kihagyjuk belőle azt az erős érzelmi viszonyt, amelynek alapjai a közös érdekek, s amely Sarkozy világában egymáshoz köti az embereket".

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.

Sarkozy titkos telefonját Herzog egyik volt iskolatársának, Paul Bismuthnak a nevére és címére jelentették be, a perben ő az egyik felperes.

Nicolas Sarkozy több televíziós interjúban is emlékeztetett arra, hogy Gilbert Azibert érdekében senkinél nem járt közben, a bíró nem kapott monacói kinevezést. A volt elnök szerint az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel a politikai ellenfelei.

A volt elnök szerint törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Ez a kérdés várhatóan a per egyik fő vitás kérdése lesz.

Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látja bizonyítottnak a korrupciós szándékot, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbírsággal sújtható.

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől.

Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Bíróság elé kell állnia 13 másik emberrel együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt is, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél. A per jövő tavasszal várható.

MTI
Címkék:
MTI Hírfelhasználó