1989 - Báránybőrbe bújtatott népszavazás?
2020. november 26. 22:17

Az úgynevezett négyigenes népszavazás a rendszerváltozás folyamatának egyik jelentős mozzanata volt Magyarországon. A referendum négy kérdéséből egy volt, ami lényegében meghatározó szereppel bírt, mert három kérdésben korábban már határozott az Országgyűlés. A köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt kérdés döntőnek bizonyult, ebben a kérdésben a politikai pártok között vita alakult ki.

Az 1989. november 26-án tartott népszavazás a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.

A harmincegy évvel ezelőtt tartott népszavazáson több mint négymillió választópolgár vett részt, élve az újonnan szerzett demokratikus jogaival. A több mint négy évtizeden át tartó kommunista diktatúra évei után újra megnyilvánulhatott a népszuverenitás.

Az úgynevezett négyigenes népszavazás egyik kérdése a köztársasági elnök választásának módja volt. Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain az elnök megválasztása jelentette a legmakacsabb vitapontot.

Az 1989. szeptember 18-án véget értek a kerekasztal-tárgyalások, és a résztvevők megállapodtak, hogy a köztársasági elnököt még az első szabad országgyűlési választások előtt, 1990. január 7-én választják meg, közvetlen elnökválasztással.

Az MSZMP arra számított, hogy az akkori népszerűségi listákat vezető Pozsgay Imre nyeri a választást, és így köztársasági elnökként a békés átmenetet egy erős államfői székből felügyelhette volna. Azonban a Fidesz és az SZDSZ ellenezte ezt, ugyanis nem akarta, hogy egy akkori államminiszter, Pozsgay Imre kerüljön a köztársasági elnöki székbe, így az SZDSZ ötletére népszavazást kezdeményeztek.

Az MDF a bojkottfelhívást választotta, arra hívta fel a választópolgárok figyelmét, hogy ne menjenek el szavazni. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – mondta Csengey Dénes.

1989. október 27-én Tölgyessy Péter ügyvivő beszél a Szabad Demokraták Szövetségének sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették, hogy befejeződött az SZDSZ népszavazást szorgalmazó kampánya során gyűjtött aláírások hitelesítése, s az eredmények alapján a referendum kiírása törvényesen elkerülhetetlen. A háttérben Kis János filozófus (szemüvegben), az SZDSZ ügyvivője (Fotó: Nemzeti Fotótár/Kleb Attila)

A négy kérdés közül a Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” kérdés megosztotta a szavazókat.

Ez azt jelentette, hogy az elnökválasztás nem közvetlen választással történik, hanem az első szabad választások után mandátumot szerzett Országgyűlés választja a köztársasági elnök személyét. A köztársasági elnöki intézménye különösen fontos kérdés volt, hiszen a kommunista diktatúra alatt ez az intézmény nem létezett. Helyette az alkotmányba foglalt Elnöki Tanács látta el annak feladatát.

Az 1989. november 26-án tartott négyigenes népszavazás részvételi aránya 58 százalékos volt, ami igen magas részvételi arány. A négy kérdés mindegyikénél az igen szavazatok győztek, három kérdésnél abszolút többséggel. Az elnökválasztás kapcsán mindössze 6101 szavazat, 0,14 százalék döntött az igen mellett. Ezzel meghiúsult a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetése.

Ennek megfelelően az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás kitűzéséről és a választási eljárás kérdéseiről szóló 1989. november 10-i határozatát visszavonta, a köztársasági elnököt az első szabadon választott Országgyűlés választotta meg, Göncz Árpád személyében.

„Antall nagy tévedése volt Göncz. Hiába a régi barátság, a kisgazda gyökerek, a köztársasági elnök ott tett keresztbe a miniszterelnöknek, ahol csak tudott” – olvashatjuk a PestiSrácok.hu Göncz Árpád árulásáról szóló cikkben.

Göncz árulása erőteljesen a taxisblokádnál mutatkozott meg, ahol világossá vált, hogy az SZDSZ bábja, és a liberálisok akaratát teljesíti.

Göncz Árpád volt börtönben is a kommunista diktatúra ideje alatt, ahol – mint olvashatjuk a cikkben – a „patkány” gúnynévvel illették. Azért aggatták rá ezt a nevet, mert a történetek szerint besúgással jutott kivételes helyzetbe, így idegen nyelvből fordíthatott, és a váci börtön könyvtárában kapott munkát.

Azonban a cikk írója kiemeli, a történet hitelességét nem az ő tisztje kideríteni. „Ennek valóságát, valótlanságát nem dolgom kideríteni.”

Göncz kifütyülése és az interjú a La Stampában

1992-ben az október 23-i megemlékezésen történt, hogy Göncz Árpádot beszéde közben többen kifütyülték, köztük voltak egykori rabtársai is, akik már akkorra elégedetlenek voltak a köztársasági elnöki munkájával. Ezen történéseket követően Göncz egyre kevésbé titkolta a neki bizalmat szavazó Antall József és pártja iránti ellenszenvét. Ezt az olasz La Stampa című lap interjúja is igazolta, melyet Göncz Árpáddal készített. Abban Göncz arról beszélt, hogy Magyarországot jobboldali veszély fenyegeti, és az MTI és az elektronikus sajtó a kormány szócsövévé vált. A cikk „Az elnök is a jobboldali kormány ellen: Segítsen Európa!” címmel jelent meg, amire a kormánykoalíció magyarázatot várt.

A cikk következtében ahogy a jobboldal bírálta Göncz tevékenységét, úgy az ellenzék egyre jobban felkarolta, és a védeni kezdte. Sokak véleménye szerint Göncz volt az összekötő kapocs az 1994-es MSZP–SZDSZ-koalíció között.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 36. évfordulója alkalmából 1992. október 23-án a Parlament előtt tartott megemlékezésen a tüntetők egy csoportja megakadályozta, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök elmondja beszédét. Göncz Árpád beszédéhez készülődik. (Fotó: Nemzeti Fotótár/Földi Imre)

Kövér László meglátásai az első népszavazásról

Kövér László is kifejtette véleményét az 1989 novemberében tartott népszavazásról, mely legfőképpen a köztársasági elnök megválasztásának módjáról szólt. Kövér László szerint számukra is arról volt szó, hogy ne engedjünk egy olyan trükközést, aminek az lesz az eredménye, hogy egy állampárti politikus kerüljön az első közjogi méltóság székébe” – fejtette ki véleményét Kövér László az M5 Ez itt a kérdés című, 2019-ben leadott műsorában.

Azonban Kövér megjegyezte, annak a veszélye, hogy egy állampárti politikus kerül a köztársasági elnök székébe, az akkor reálisnak tűnt, de ma már másképp látja. „Szerintem ha akkor közvetlenül választják a köztársasági elnököt, akkor az ellenzék tudott volna olyan jelöltet állítani, aki jelentős fölénnyel megverte volna Pozsgay Imrét” – tette hozzá.

A házelnök kifejtette, a rendszerváltás ideje alatt a Fidesz az SZDSZ mellé szorult, ennek ellenére a Fidesz ugyanúgy tekintett az MDF-re is. Kövér László úgy vélte, hogy ők lesznek az a generáció, amelyik ezt a két tábort integrálni tudja.

„Ha van kudarca az elmúlt harminc évnek – és ez nem most derült ki, hanem már 1992-ben –, akkor számomra a legnagyobb kudarc, hogy ez egyáltalán nem sikerült, és mintha a világ is ezen törésvonal mentén hasadna ketté Amerikától Európáig” – mondta az interjúban Kövér László.

hirado.hu
Címkék:
  • Alapjogokért Központ: Csak a bizonytalanság biztos
    A baloldal érdeke egyértelműen az, hogy az előválasztás komoly nézeteltérésektől mentesen, botrányok nélkül valósuljon meg, éppen ezért egyelőre egységesnek, szolidárisnak mutatkoznak, azonban a lehetséges jövőbeni konfliktusok már körvonalazódnak – fejti ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Tóth Erik.
  • Burgenlandi indiánok
    A trianoni reflexek kitűnően működnek osztrák barátaink lelkületében is.
  • Hazánk a harmadik legjobban átoltott ország Európában
    – Nehéz hetek várnak ránk, ezért az sem zárható ki, hogy szükség lesz további járványügyi intézkedések bevezetésére – mondta az operatív törzs hétindító sajtótájékoztatóján Müller Cecília
MTI Hírfelhasználó