Tizennégy métert ver az Eiffel-toronyra a legmagasabb magyar építmény
2020. december 2. 11:24

Az ország első rádiótornyát, a lakihegyi adótornyot 1933. december 2-án helyezték üzembe Pest megyében, Szigetszentmiklóshoz közel. Segítségével középhullámon, vagyis akár háromezer kilométeres távolságra is képes volt sugározni a Magyar Rádió az 546 kHz-es frekvencián.

Az adóállomás rádiótechnikai, adótechnikai berendezéseit és alkatrészeit a német Telefunken rádiós és televíziós technikával foglalkozó cég szállította. Az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepelitől a műsorszórást.

1933. december 2-án Gömbös Gyula miniszterelnök ünnepi beszédével avatták fel az új, 120 kW-os, szivar alakú adótornyot, akkoriban Európa legmagasabb építményét. Majdnem napra pontosan nyolc évvel korábban, 1925. december 1-jén indult el a Magyar Rádió adása.

A Nemzeti Újság az átadás másnapján így számolt be az ünnepélyes átadó körülményeiről: „pontban kilenc órakor mély gongütés jelezte a megnyitó ünnepség kezdetét, és nyomban utána zengő harangszó hangzott fel. A harangzúgás lassan elhalt és utolsó hangjaiba belevegyült a Budai Dalárda éneke, amely a Himnuszt intonálta. A rendezői szobából a kis Studióba nyíló négyszögletes ablakon keresztül látható volt, amikor a Himnusz hangjaira a mikrofon előtt ülő miniszterelnök és minisztertársai felállottak és vigyázzállásba merevedtek.”

Az acéltorony rácsos szerkezetének magassága 284 méter volt, ebből még egy 30 méteres vascsövet lehetett kitolni. A karcsú torony szélessége középen alig érte el a 14,5 métert, legalul csupán 65 centiméter volt. A 230 tonnás acélszerkezet egy embermagasságú porcelántömbön állt, és nyolc hatalmas, 220 méteres acélkötél tartotta függőleges helyzetben. Az összeszerelést a Magyar Állami Vas- Acél- és Gépgyár (MÁVAG) végezte, az adóberendezést a budapesti Standard Művek készítette.

A lakihegyi adótoronyban kezdetben egy európai léptékkel mérve is jelentős, 120 kW-os teljesítményű nagyadó működött. A lakihegyi adótorony mintegy 314 méter magas, tömege közelíti az ötszáz tonnát.

Lakihegy, 1944: Az 1933-ban épült lakihegyi 120 kW-os Standard adóberendezés a 314 m-es es szivarantennával még a főváros ostroma előtt (Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Reprodukció)

1944. november 30-án a Budapest körbezárására készülő szovjet csapatok elől visszavonuló németek felrobbantották a lakihegyi adótornyot. A torony nyolc méter távolságra ugrott arrébb és két méter mélyen fúródott a földbe.

Lakihegy, 1945. január: A 120 kilowattos lakihegyi rádióállomás 1944 decemberében ledöntött nagy antennája. 1944-45-ben a szovjet csapatok elől visszavonuló fasiszták felrobbantották hídjainkat, gyárainkat, tönkretették sok műemlékünket (Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Reprodukció)

Az elrejtett alkatrészeknek köszönhetően azonban sikerült újraéleszteni és 50 kW végfokozattal ellátni, így 1946 végén már újra működőképes volt.

Lakihegy, 1946. december 18.: Az újjáépített 50 kW-os lakihegyi nagyadó rezgőköre porcelánszigetelőkön elhelyezett induktivitásának kicsatolását rögzíti egy szakember (Fotó: Nemzeti Fotótár/MAFIRT)

1948. november 13-án helyezték üzembe az új 135 kilowattos, hazai gyártmányú adót az újjáépített 314 méteres antennatoronnyal, ettől kezdve lett Budapest I. műsora Kossuth műsor néven országos főműsor. Az 1948. évi koppenhágai egyezmény alapján – amely 1950. március 15-én lépett érvénybe – Budapest I. frekvenciáját 539 kHz-re kellett áttenni, és csak középhullámon sugározhatott.

Lakihegy, 1948. november 13.: Gerő Ernő (b) közlekedésügyi miniszter Szakasits Árpád (k) köztársasági elnök jelenlétében felavatta a 135 kilowattos lakihegyi nagyadót. Az avatási ünnepségen elhangzott: az állomás segítségével sugárzott magyar rádióadásnak fontos feladata, hogy összekötő kapocs legyen az itthoni és a határon túl élő magyarok között (Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Bauer Sándor)

Az újonnan üzembe helyezett adót Szakasits Árpád köztársasági elnök és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter adta át. A kommunista politikus elmondta: „a magyar rádió hangja 135 kW-ra erősödött, de ezzel az eredménnyel sem elégedhetünk meg, ezért már építjük a második, 135 kW-os adót, és 1949-ben megépítjük a nagy teljesítményű rövidhullámú adóállomást, hogy a magyar nép demokrácia szavát ne csak Európában, hanem az egész világon meghallják.”

Lakihegy, 1948. november 13.: Gerő Ernő (b) közlekedésügyi miniszter Szakasits Árpád (k) köztársasági elnök jelenlétében felavatta a 135 kilowattos lakihegyi nagyadót (Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Bauer Sándor)

Átfogó felújításon esett át 1968-ban az adótorony, amelynek részeként két, összesen 300 kilowattos teljesítményre képes adóberendezést is üzembe helyeztek, amivel a Kossuthot működtették, egy 20 kilowattos adóberendezéssel pedig a Petőfit. A korabeli beszámolók szerint a fejlesztésnek köszönhetően a rádiótorony az ország hetven százalékára képes volt a Magyar Rádió adását eljuttatni a korábbi ötven százalék helyett.

Lakihegy, 1965. április 28.: A tervszerű megelőző karbantartást végzik a Balta brigád tagjai a 314 méteres Szigetszentmiklóshoz tartozó eredetileg 1933-ban létesített, de a második világháború után a Ganz-MÁVAG dolgozói által újjáépített lakihegyi adótoronyon. Azóta ugyancsak a gyár szakemberei négyévenként átvizsgálják a vasszerkezetet a merevítő (kikötő) drótköteleket (Fotó: Nemzeti Fotótár/Bodnár László)

A sugárzást 1977-ben állították le a lakihegyi toronyból, szerepét a solti rádióadó vette át. A létesítmény 1985 óta ipari műemlék, amely a híradástechnika történetének egy fontos korszakáról tudósít. De fotótémának sem utolsó, ahogyan a szivar alakú építmény háromszáz méter tekintélyt parancsolóan a sík terület fölé magasodik.

Szigetszentmiklós, 2007. június 12.: A lakihegyi rádióadó és környéke (Fotó: Nemzeti Fotótár/H. Szabó Sándor)

hirado.hu
  • "Versenyt futunk az idővel, tovább gyorsítunk az oltáson"
    "Versenyt futunk az idővel, tovább gyorsítunk az oltáson" - mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
  • Agytröszt a polgári politikához
    A baloldali pártok társadalmi kötődése folyamatosan csökken, az ország egyes részein alig vannak tagjaik és szervezeteik, ezért a propagandamédiájukra hagyatkoznak üzenetük terjesztésénél. Ők a tagadásra és irigységre építenek. A polgári világ ennél sokkal tisztább és pozitívabb.
  • Fő cél: megakadályozni a szövődményes eseteket
    A koronavírus-járvány jelenlegi szakaszában az a legfontosabb, hogy meg tudjuk akadályozni a súlyos lefolyású, szövődményes eseteket és a kórházba kerülést. Erre valamennyi védőoltás képes - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján kedden.
MTI Hírfelhasználó