Dominóként dőlnek el a balliberális kormányok Európában
2021. január 13. 18:15

Három uniós tagállamban is a regnáló kormányok bukását hozhatja magával 2021 első hónapja. A várakozásokkal ellentétben azonban nem a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásai, hanem a korrupciógyanú, a családtámogatási botrány, a koalíciós vetélkedés áll a jellemzően balliberális európai kormányok válsága mögött.

Észtországban szerdán kora reggel mondott le miniszterelnöki posztjáról Jüri Ratas, a hárompárti, jobboldali pártokat is tartalmazó koalíció vezető erejének, a balliberális Észt Centrum Párt elnöke azt követően, hogy kormányával szemben az észt legfőbb ügyész korrupciós vizsgálatot indított.

A gyanú szerint egy Porto Franco nevű cég 39,4 millió eurós hitelt kapott, éppen az, amelyik korábban elnyerte a szintén a kormánypárt irányítása alatt álló észt főváros, Tallinn egyik kikötőfejlesztési projektjét. Időközben az Európai Fejlesztési Bank az általa megítélt 69 millió eurós hitelt visszavonta a Porto Francótól a korrupciós vádak hatására. A vádak szerint a kormánypárt a Porto Francóhoz köthető üzletembertől is fogadott el adományokat.

Jüri Ratas, lemondott észt kormányfő (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Ratas szerda reggel azt mondta: 15-16 órán keresztül tartó, párton belüli egyeztetés után mondott le. Lemondása nem jelenti azt, hogy bárki is bűnös lenne, de „elkerülhetetlenül komoly árnyékot vet minden érintett pártra” – mondta a lemondott kormányfő, Jüri Ratas.

Az észt államelnök, Kersti Kaljulaid a jobbközép Reform Párt vezetőjét, Kaja Kallast kérte fel a mai napon, hogy alakítson új kormányt. Kallas pártja ugyan megnyerte a 2019-es parlamenti választásokat, de Jüri Ratas egy szélsőjobbig terjedő koalíciójával megakadályozta, hogy Kallas kezdhessen kormányalakítási tárgyalásokat.

Hollandiában a liberális Mark Rutte kormánya közelít a bukás felé. Két hónappal a parlamenti választások előtt választhatja a lemondás útját a Rutte vezette liberális kormánykoalíció azt követően, hogy kiderült: 2012 óta több száz rászoruló családot vegzált a holland adóhatóság azzal a váddal, hogy jogtalanul igényeltek családtámogatást és csalóként kezelte őket. A holland kormány ígéretet tett arra, hogy visszafizeti a megkárosított családoknak a tőlük jogtalanul beszedett bírságokat.

Mark Rutte 2010 októbere óta Hollandia miniszterelnöke, 2017 óta egy liberálisokból és kereszténydemokratákból álló vegyes koalíció élén áll. A családtámogatási botrány miatt tavaly év végén már lemondott a pénzügyekért felelős államtitkár, Menno Snel, de a botrány továbbra is élénken foglalkoztatja a sajtót.

Olaszországban a koronavírus-járvány miatti segélycsomag megszavazása körüli vita ad ürügyet ahhoz, hogy a kormányfő, Giuseppe Conte és az egyik legnagyobb koalíciós párt, a liberális az Élő Olaszország vezetője, Matteo Renzi személyes politikai ellentétei kiéleződjenek.

Matteo Renzi, az Élő Olaszország párt vezetője (Fotó: EPA/Angelo Carconi)

Renzi és pártjának két minisztere tartózkodott a tegnap éjjel kezdődött kormányülésen a járvány miatti segélycsomag szavazásán. Renzi azt ígérte, szerdán délután jelenti be, marad-e az Élő Olaszország a koalícióban, vagy otthagyják a kormányt.

Utóbbi esetben új koalíciós partner után kell néznie Conténak, de nem valószínű, hogy a jobboldali ellenzék részéről kap bármilyen támogatást a balliberális koalíció, így új választásokra kell számítani. Ugyanakkor kérdéses, hogy a koronavírus-járvány sűrűjében milyen támogatásra számíthat a hatalmi kérdésekkel, nem pedig a károk enyhítésével foglalkozó baloldali koalíció.

hirado.hu
Címkék: