Kelet-Németországban már szinte teljesen eltűnt a kereszténység
2021. január 17. 13:45

A kommunista rendszer megkezdett munkáját a migráció fejezi be. Az NDK negyvenéves fennállása alatt a német emberek többsége elvesztette kapcsolatát a keresztény hittel. Az utóbbi évtizedekben pedig a migráció miatt szorul vissza a kereszténység az országban.

Németország a második világháború után két részre szakadt. Nyugati felén létrejött a demokratikus berendezkedésű Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), míg keleti felén a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság (NDK).

Ma a korábban NSZK-hoz tartozó országrészeken vegyesen vannak többségben a katolikus és a protestáns keresztény hívők. Délen főleg az előbbiek, északon pedig főleg az utóbbiak vannak többen. A korábban NDK-hoz tartozó tartományokban azonban egészen más a helyzet.

„A lelkek termelése fontosabb, mint a tankoké. Ezért rátok figyelek, írókra, a lélek mérnökeire.” Sztálin mondta ezt még 1932-ben.

Ha ránézünk a frissen megjelent térképre Németország vallási tagozódásáról, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kommunizmus német képviselőivel ma elégedett lehetne a szovjet generalisszimusz. Németország keleti felében negyven év alatt szinte teljesen eltörölték a vallásokat. Kelet-Németország ma talán a legkevésbé vallásos hely a világon.

A térképen a piros színek a katolikus, a kék színek a protestáns többségű területeket jelzik. A feketék pedig azok a térségek, ahol a vallástalok vannak a legtöbben. Sárga vonal jelzi a korábbi NSZK–NDK-határt – bár ezt tisztán mutatja a mostani vallási megoszlás is.

I Fucking Love Maps on Twitter: "Religious #Map of #Germany Source:  https://t.co/GPKSjnbm6v… "

Hiába voltak vallásellenesek a kommunisták, ez a hatalmas különbség az országrészek között közel sem magától értetődő folyamat. Lengyelországban és Romániában is évtizedekig működött az NDK-hoz hasonló rendszer, mégis ma ezek a legvallásosabb európai országok között vannak.

Az NDK megalakulásakor az ország lakosságának többsége még protestáns volt. Azonban a szekularizáció már a 19. század második felében elkezdődött Poroszországban, és folytatódott a két világháború között működő weimari köztársaság idején is – ezek az államalakulatok pont a későbbi NDK területén voltak a legerősebbek. A kommunisták későbbi aggresszív ateizmusa tehát a II. világháború után termékeny táptalajra hullhattak.

A vallási átalakulás azonban közel sem ért véget az NDK bukásával. A 90-es években a vendégmunkások érkezésével nagyobb tömegben megjelent az ortodox kereszténység is Németországban, a munkát vállaló szerbek, oroszok, románok miatt.

Ma már pedig az iszlám a legnagyobb nem keresztény vallás Németországban. Négy–öt millió ember, a lakosság 5 százaléka a közel-keleti vallás hívője. Hamburgban például már ma is több muszlim él, mint katolikus.

Sőt, napjainkban a német katolikus és protestáns egyházak híveinek száma minden eddiginél gyorsabban csökken. Ma még 45 millióan vannak, de ez negyven év múlva 23 millióra apadhat.

Németországban ekkor már minden bizonnyal több muszlim él majd, mint keresztény.

Negyven év kevés ekkora változásra? Ha ebben esetleg most még kételkednénk, akkor láthatjuk, hogy a kommunizmus negyven éve milyen változásokra volt elég.

Az észak-rajna–vesztfáliai Immerath templomát 2018. január 9-én bontották el, mert kellett a hely az RWE német energetikai konszern Garzweiler külszíni lignitbányájának bővítéséhez (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

hirado.hu
MTI Hírfelhasználó