Az alaptörvénnyel ellentétes törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá veheti a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap keddi beszámolója szerint napokon belül hivatalos döntést hozhatnak erről.

A tekintélyes konzervatív lap a hírportálján azt írta, hogy biztonsági körökből származó információi szerint január utolsó hetének első napjaiban döntenek az AfD ügyében.

Arra lehet számítani, hogy Thomas Haldenwang, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolja a pártot. Ez a besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat.

Haldenwang - dw    

A második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejleményt két évig tartó vizsgálat előzte meg.

A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.
   
A FAZ beszámolója alapján a szolgálat szakértői a 24 hónapig tartó elemzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére, ezért nemcsak a Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.
   
Az AfD vezetői várhatóan tiltakoznak és bírósághoz fordulnak a nemzetbiztonsági szolgálat döntése miatt.

Várhatóan a többi között arra hivatkoznak majd, hogy a Der Flügelt hivatalosan feloszlatták, és megfosztották párttagságától Andreas Kalbitz-ot, az AfD Brandenburg tartományi szervezetének széles körben szélsőjobboldali beállítottságúként jellemzett volt vezetőjét.

Kalbitz - dw   

A 2013-as alapítás idején mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára összpontosító AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.
   
Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett.

Meuthen - afd.de

Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi "goromba, agresszív és fékevesztett" fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket.

Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.