Új korszak kezdődik Amerikában: Joe Biden letette az esküt
2021. január 20. 22:44

Quelle: BILD

– Szinte csodaváró hangulat lengte körbe a szerdán hivatalába iktatott Joe Bident, ugyanakkor sok szempontból nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül polarizált az amerikai társadalom, ezt a fajta megosztottságot az új demokrata elnök nem fogja tudni egyik napról a másikra megváltoztatni

– fogalmazott a Magyar Nemzetnek a John McCain-díjas Mártonffy Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika-tanulmányok kutatóintézetének vezetője emlékeztetett: a hivatali eskü letételét követő beszédében az Egyesült Államok 46. elnöke többször is egységet és a sebek begyógyítását ígérte. – Ez a fajta üzenet egy kampányban jól fenntartható, de amint egy adott vezető pozícióba kerül, és konkrét döntéseket kell hoznia, legalábbis részlegesen kikezdhetővé válik – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte: A Demokrata Párt progresszív szárnya valószínűleg sokkal többet fog követelni Bidentől, mint amit a párton belüli centrizmust képviselő új elnök és az ezzel párosuló egységre való törekvés elve elbír. – A kettő közötti küzdelem fogja meghatározni Biden elnökségének első száz napját, ugyanakkor a „mézes hetek” periódusában általában az elnök nagyobb bizalmat kap a kongresszus és a szavazók részéről is, így a mérvadó programjait ilyenkor igyekszik elfogadtatni – fogalmazott a szakértő. Elmondta azt is: a 78 éves elnök rögtön azután, hogy elfoglalta az Ovális Irodát, 17 elnöki rendeletet ír alá, hogy ezzel megsemmisítse elődje, Donald Trump számos korábbi intézkedését. Ezeknek egy része szimbolikus, egy másik része viszont komoly szakpolitikai ellenirányt jelöl ki.

– A Trump-féle intézkedések azonnali visszafordítására tett lépéseket ugyanakkor jelentősen lelassíthatja a Trumppal szemben indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) elhúzódása, ezért a Demokrata Párt vezetésének hamar el kell döntenie, hogy melyiket tartja fontosabbnak, mert mindkettőre a közvélemény nem fog tudni figyelni, illetve a politikai tőke kovácsolása is akkor sikeresebb, ha egyszerre csak az egyik narratívára koncentrálnak – fogalmazott a kutató.

Az elnök tanácsadói korábban közölték: Biden egyebek mellett rendeletet ír alá országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről. Az Egyesült Államokban eddig négyszázezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozására az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben és a szövetségi alkalmazottaknak. A bevételi forrásukat elvesztőknek az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.

Ezzel párhuzamosan Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusnak, amely több mint hétszázezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorlónak kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét. Az új adminisztráció arról is tájékoztatott, hogy az új elnök ünnepélyesen kihirdeti a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is.

A beiktatása napját egyébként Biden a hagyományoknak megfelelően istentisztelettel kezdte a Szent Máté apostolról elnevezett washingtoni katedrálisban, a misén pedig alelnöke, Kamala Harris és számos vezető demokrata és republikánus politikus is részt vett. Donald Trump a várakozásoknak megfelelően nem ment el utódja beiktatási ceremóniájára, alelnöke, Mike Pence ugyanakkor tiszteletét tette az ünnepségen. Trump az első amerikai elnök 1869 óta, aki nem vesz részt utódja beiktatásán. Noha korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy Trump szakít a hagyományokkal, és nem hagy üzenetet utódjának az Ovális Irodában, a Fehér Ház végül arról tájékoztatott, hogy a leköszönő elnök elhelyezett egy levelet Joe Biden számára.

Washington visszatér érdekérvényesítő szerepébe

Már helyi idő szerint kedden megkezdődött a Joe Biden amerikai elnök által egyes kulcsfontosságú kormányzati tisztségekre jelölt személyek meghallgatása a szenátus illetékes bizottságaiban. Meghallgatták a pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellent, a külügyi, a védelmi és a belbiztonsági tárca vezetését várhatóan átvevő Antony Blinkent, Lloyd Austint és Alejandro Mayorkast, valamint a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre esélyes Avril Hainest. Antony Blinken azt ígérte, hogy kijavítja azokat a károkat, amelyeket a külügyminisztérium és az Egyesült Államok imázsa elszenvedett az elmúlt négy évben külföldön. – Ha mi nem kötelezzük el magunkat, akkor – amikor nem vezetünk – az egyik dolog, ami bekövetkezik, az az, hogy valamelyik más ország próbálja meg elfoglalni a helyünket, de nem olyan módon, amely előmozdítja az érdekeinket és értékeinket. A másik lehetőség a káosz. Egyik sem szolgálja az amerikai népet – mondta.

magyarnemzet.hu
Címkék:
MTI Hírfelhasználó