Biden moratóriumot hirdethet az olaj- és gázkitermelésre
2021. január 27. 08:50

Várhatóan szerdán hirdet moratóriumot Joe Biden az új szövetségi földeken való kitermelésre. A fosszilis energia kitermelésének lassítása külföldi beszerzésre kényszerítheti az Egyesült Államokat a szakértők szerint.

A múlt héten hivatalba lépett demokrata elnök, Joe Biden várhatóan szerdán moratóriumot vezet be új olaj és gáz kitermelésére vonatkozó lízingszerződések megkötésére szövetségi tulajdonban álló földterületeken– tudta meg a The Washington Post. A lapnak nyilatkozó források szerint a terv véglegesítés alatt áll és szerdán jelentheti be az elnök.

Ezzel Biden az Egyesült Államok párizsi klímaegyezménybe való visszaléptetésének megkezdése után egy újabb „zöld” kampányígéretét teljesítheti, ám várhatóan erős ellenállásba ütközik majd az intézkedés az iparág részéről.

A Fehér Ház már előkészítette azokat az iratokat, amelyek alapján leállítanák a szövetségi tulajdonban álló földi és vízi területekre vonatkozó olaj- és gázkitermelési jogok aukcióját.

Az árverési moratórium nem érinti a már kiadott engedélyeket, vagyis a kitermelés folytatódhat a köztulajdonban álló földeken nyugaton éppúgy, mint a Mexikói-öbölben.

A Biden-féle moratórium lehetséges tartalmára rálátó források szerint az anyagot összeállítók fontolgatták, hogy az új szénkitermelési aukciókra is kiterjedne a tiltás, de végül erről nem született döntés. A szerdai döntés célja, hogy csökkentse az üvegházhatású gázkibocsátást és növelje a tudomány szerepét a szövetségi döntéshozatalban. A The Washington Post megkeresésére mind a Fehér Ház, mind a belügyminisztérium megtagadta a válaszadást.

(Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)

Az elnökválasztási kampány során Joe Biden azt ígérte: be fogja tiltani az olaj- és gázkitermelést a szövetségi tulajdonban álló víz- és földterületeken, ám a tiltás részleteit sosem részletezte.

A szövetségi, illetve indián törzsi területeken kitermelt fosszilis energiahordozókból származik az Egyesült Államok teljes szénkibocsátásának mintegy negyede, de a tavalyi évben mintegy 11,7 milliárd dollár adóbevételt is generált a szövetségi, állami, helyi és törzsi kormányzatoknak.

Környezetvédők szerint a moratórium lehetővé teszi az új kormánynak, hogy felmérje, vajon az adófizetőket megfelelően kompenzálják-e a közös tulajdonban lévő földekből kinyert energiahordozókért cserébe. Ugyanakkor iparági szereplők ellene vannak a lízingelés leállításának, mivel az hátrányosan érinti az állami és helyi kormányzatokat éppúgy, mint a szövetségi kincstárt is a kieső bevételek miatt.

Az iparág múlt héten azért kritizálta a szövetségi belügyminisztériumot, mert előírta, hogy bármely új lízingszerződés vagy engedély kiadása a következő hatvan napban további jóváhagyást igényel majd egy Biden által kinevezett vezetőtől. Az Amerikai Petróleumintézet elnöke, Mike Sommerst szerint ez az intézkedés a belföldi energiakitermelőket fogja károsítani, míg a külföldön működők jól járhatnak vele.

Földgázszállító hajó Kalifornia partjainál (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

Sommers szerint a fejlesztések korlátozása a szövetségi területeken egyet jelent az olajimporttal.

Az energiaigény folyamatosan nő – különösen ahogyan a gazdaság talpra áll –, és nekünk választanunk kell, hogy ezt az energiát az Egyesült Államokban állítjuk elő, vagy az amerikai érdekre nézve ellenséges, külföldi országokra támaszkodunk – fejtette ki Mike Sommers a The Washington Postnak.

Körülbelül az amerikai olajkitermelés 22 százaléka, míg a földgázkitermelés 12 százaléka folyik jelenleg szövetségi tulajdonban álló föld- és vízi területeken a petróleumintézet adatai szerint.

A moratórium ellenére a tényleges kitermelés ezután is folytatódik, hiszen a 2014 és 2019 között kiadott mintegy húszezer fúrási engedélynek csaknem a felénél kezdődött meg eddig a kitermelés, több mint 13 millió hektáron nem kezdték meg ipari szereplők a munkálatokat.

A moratórium eltérő hatást gyakorol majd különböző olajkitermelő régiókra. Új-Mexikóban például egy helyi, nyolc olajkutat tulajdonló kisvállalat vezetője, Raye Miller úgy fogalmazott: nem érzi fairnek a döntést, és aggódnak amiatt, amilyen irányba alakulnak a dolgok.

A The Washington Post beszámolója szerint a környezetvédők ugyanakkor örülnek: az Oceana nevű tengeri környezetvédő csoport tervezi, hogy kedden kiad egy riportot, amelyben leírják, hogy lehet visszafordítani a Trump-elnökség ideje alatt hozott döntéseket, így például azt, hogy a szövetségi partszakaszokon fúrások induljanak. A csoport egyik vezetője, Diane Hoskins Biden elnök gyors klímaügyi döntései kapcsán úgy nyilatkozott: „ebben a pillanatban nagyon izgatott vagyok az elnök tervei miatt.

hirado.hu
Címkék:
MTI Hírfelhasználó