Összevissza kapcsolgattak a klímacsúcson, Biden ígérgetett
2021. április 22. 22:18

Az Egyesült Államok 2030-ig legalább 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását – jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott, virtuálisan megrendezett globális klímacsúcson a Fehér Házban. A Föld napján rendezett online konferenciát műszaki problémák zavarták meg. Kék bolygó című podcastjában Áder János az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

A csúcstalálkozót megnyitó beszédében Joe Biden kifejtette elképzeléseit egy zöldebb gazdaságról, amelyben az éghajlatváltozást minden ágazatban komolyan veszik, és ez több munkahelyet eredményez a munkavállalóknak. „Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig a nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani Amerika gazdaságát” – tette hozzá Biden.

Az amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra.

A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről.

A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.

Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint.

Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit.

A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3–5 Celsius-fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Csillagászati vállalások

Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek. Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.

Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján. Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség.

Az ENSZ főtitkára aláhúzta: ehhez minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak ki kell vennie a részét a feladatokból.

A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie – tette hozzá. Guterres rámutatott: minden országnak nagyra törő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával – mondta.

Szénfelhasználása csökkentésébe kezd Kína a 2026 és 2030 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön az amerikai szervezésű virtuális klímacsúcson.

Beszédében az elnök kijelentette, hogy országa kész együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve leszögezte, hogy kormánya tartani fogja magát a célkitűzéshez, és 2060-ra karbonsemlegessé teszik Kína gazdaságát.

Egyes szakértők szerint a békülékeny hangnem azt is jelezheti, hogy Hszi valamelyest javítani szeretne a Peking és Washington közötti egyre feszültebb viszonyon. A rivális felek kapcsolata az utóbbi években jelentősen megromlott, politikai és kereskedelmi téren is sok a vitás kérdés.

A szén-dioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen az átmenet egy zöldebb gazdaságba – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a virtuális konferencián.

Macron, kétszer

Macron szerint nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék. Franciaország a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy minél messzebbre jussunk ezekben a kérdésekben – ígérte Macon.

A francia államfő egyúttal „történelmi döntésként” üdvözölte Joe Biden bejelentését, aki azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig  legalább felére csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Macron előre felvett beszédét kétszer vetítették le a csúcstalálkozón, mert első alkalommal technikai nehézségek miatt félbemaradt a bejátszás. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Macron mondanivalójának közepén megköszönte a francia elnök beszédét, és átadta a szót Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki élőben vett részt a találkozón. Putyint váratlanul érte az átkapcsolás, és kis időbe telt, míg el tudta kezdeni beszédét. Macron később újra képernyőre került, és ekkor már sikerült lejátszani a teljes felvételt.

Mindeközben Alexandria Ocasio-Cortez radikális baloldali politikus ezúttal is a faji igazságtalanságot tette felelőssé a klímaváltozásért. A demokrata képviselő a Föld napja alkalmából fejtette ki sajátos elképzeléseit.

A Kárpát-medencében erőteljesebben érezhetők a klímaváltozás hatásai

Kék bolygó című, nemrégiben közzétett podcastjában Áder János köztársasági elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta.

A környezetvédelem ügye iránt régóta elkötelezett magyar államfő kijelentette: a Kárpát-medencében előbb és sokkal erőteljesebben érezhetők a klímaváltozás hatásai, mint Európa más részein.

A koronavírus-járvány is azt mutatja, hogy sürgősen és gyökeresen változtatni kell a természethez fűződő „viszonyunkon” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a HuPCC alelnöke az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia hétfői sajtótájékoztatóján.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz „ma kedvező a politikai széljárás”, hiszen Magyarország már rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratlégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.

A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak a környezetvédelem iránt elkötelezett városok és régiók Under 2 nevű mozgalmához – tette hozzá Áder János.

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
  • Szerdáig 90 ezer 16-18 éves foglalhat időpontot oltásra
    Szerdáig 90 ezer 16-18 éves fiatal foglalhat magának időpontot a koronavírus elleni védőoltásra - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján kedden.
MTI Hírfelhasználó