Megtorló akciók Jeruzsálem miatt
2021. május 12. 10:28

Tegnap is folytatódott a rakétaháború Izrael és a palesztinok között: hétfő este óta legalább kétszázötven rakétát lőtt ki a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet izraeli területeket megcélozva, amelyre az izraeli haderő légi csapásokkal válaszolt. A Hamász tűzszünetet kért, ezt Izrael visszautasította, mondván, a palesztinok még nem fizették meg az árát a támadásoknak. A rakéták kilencven százalékát elfogta ugyan az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer, de tegnap délután ­például két idős nő esett áldozatul Askelónban a rakétáknak, mert nem sikerült időben az óvóhelyre jutniuk. Az izraeli hadsereg szóvivője nem zárta ki a szárazföldi hadművelet lehetőségét sem. A gázai egészségügyi minisztérium szerint hétfő este óta 26 palesztin halottat követeltek az izrae­li légi csapások.

Az izraeli hadsereg légi csapásokat mér a Gázai övezet északi részére Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

A zsidók és a palesztinok között az elmúlt napokban kiéleződött a konfliktus, amely szerdán tovább súlyosbodhat, hiszen véget ér az iszlám vallás szent hónapja, a ramadán. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint nemcsak a zsidó–palesztin ellentét okozza a feszültségeket, hanem Izrael belpolitikai problémái is időzített bombaként működnek.

– Most vannak ramadánnak az utolsó, legfontosabb napjai, amikor hagyományosan a muszlimok a Templom-hegyen lévő Al-Aksza-mecsetnél imádkoznak. Ott Izrael azonban korlátozásokat vezetett be – magyarázta lapunknak Csicsmann László, aki szerint a zavargások egyik fő mozgatórugója, hogy az izraeli hatóságok biztonsági okokból még áprilisban elbarikádozták az óvárosba vezető, főként arabok által használt Damaszkuszi kaput és környékét, megnehezítve ezzel a böjtölő muszlimok gyülekezését. Hétfőn azután törtek ki erőszakos összecsapások, hogy izraeli rendőrök behatoltak a Templom-hegyre.

Elfogórakétákat lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen Askelónban Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

A szakértő arra is utalt, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök határozatlan időre elhalasztotta a palesztin elnökválasztást – legutóbb 2005-ben tartották meg –, valamint a május ­22-re kitűzött törvényhozói választást is, amelyre utoljára 2006-ban került sor. Csicsmann László szerint a palesztinok feszült hangulatához az is hozzájárult, hogy a Hamásszal szemben a Fatah párt vereséget szenvedhetett volna. Emellett pedig az izraeli oldalon is politikai problémák vannak, hiszen Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült kormányt alakítania a megszabott határidőig.

A kutató elmondta, hogy a zavargásoknak van egy harmadik oka is: palesztin lakosokat telepítenek ki Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra nevű városnegyedéből. A zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak számos épületet, valamint jogi úton megkérdőjelezték számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaik­hoz, és régebbi zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték a kiköltöztetésüket.

– Egy tipikus eszkalációs folyamatról van szó, amelynek a gyökerei Jeruzsálemben keresendők – hangsúlyozta a szakértő, majd kiemelte a város hovatartozásáról szóló viták jelentőségét is, ugyanis Kelet-Jeruzsálemre a palesztinok a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni kívánt önálló palesztin állam fővárosaként tekintenek.

Még nincs vége. Csicsmann ­László reméli, hogy a nemzetközi nyomás hatására hamarosan csitulnak majd az izraeli események, viszont júniusban újabb tüntetéshullámra kerülhet sor, miután a legfelsőbb bíróság ismét előveszi a Sejk Dzsarra városnegyedben élő palesztinok kilakoltatásának ügyét. Az Arab Liga főtitkára tegnap felelőtlennek és diszkriminatívnak nevezte Izrael légi csapásait, az Egyesült Államok viszont a Hamász rakétatámadásait ítélte el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen tárgyalt a helyzetről, és aggodalmát fejezte ki.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Szijjártó: A migráció kérdésével komolyan kell foglalkozni
    A NATO-erők kivonulása Afganisztánból komoly aggodalmakat vet fel, a térség ugyanis újra az illegális migrációs folyamatok forrása lehet, a migráció kérdésével tehát komolyan kell foglalkozni, nehogy baj legyen - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek egynapos csúcstalálkozója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
MTI Hírfelhasználó