Le Figaro: a távolmaradás "egy valódi demokratikus elfordulás jele
2021. június 21. 17:53

A regionális választások első fordulójának eredménye módosíthatja Le Pen és Macron párharcát a jövő évi elnökválasztáson

A franciaországi regionális választások első fordulójának eredménye megkérdőjelezte Emmanuel Macron államfő és a legfőbb kihívójaként beharangozott Marine Le Pen elnökválasztási stratégiáját a jövő évi voksolás előtt - vélték hétfőn szerkesztőségi írásaikban a francia lapok.

A sajtó szerint az "elképesztő" méretű érdektelenség, az alig 33 százalékos részvétellel vasárnap a status quónak kedvezett: a jobboldal győzött (28,7 százalék), a baloldal ellenállt (28 százalék), a kormánypárt leszerepelt, Marine Le Pen pedig messze elmaradt a saját célkitűzéseitől.

A régiók többségét, hetet, eddig az ellenzéki, jobbközép Köztársaságiak vezették, s az első forduló után mind a hét régióban az élen állnak. A szintén ellenzéki baloldal eddig hatot irányított, az első fordulóban négyet biztosan meg tudott tartani, s esélye van arra, hogy a Zöldek, a szocialisták és a radikális baloldal közötti összefogással további egy vagy két régióban is nyerjen.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés csak a déli Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban végzett az élen, miközben a felmérések azt jelezték, hogy legalább hat régióban megnyerheti az első fordulót, Emmanuel Macron pártjának jelöltjei pedig csak a régiók alig felében érték el a második fordulóba való bejutáshoz szükséges 10 százalékot, így a választási eredményekbe nincs valódi beleszólásuk, a vágyott királycsináló szerepet sem sikerült betölteniük.

A Le Figaro szerint a távolmaradás nem a véletlen vagy a járvány eredménye, hanem "egy valódi demokratikus elfordulás jele, a hagyományos politikai pártokat sújtó hitelvesztés tagadhatatlan bizonyítéka, elsősorban Emmanuel Macron államfő számára, aki célul tűzte ki a demokratikus csalódottság csökkentését, de Marine Le Pené is, akit már szintén nem kímél meg a franciák dühe". A konzervatív lap szerint a franciák harminc éve büntetik a választásokon a pártokat azért, mert tehetetlenek az őket foglalkoztató alapvető problémák kezelésében.

A baloldali Libération hasonló véleményt fogalmazott meg a választásokat hosszú évek óta elkerülő franciák politikából való kiábrándultságról. A lap szerint Franciaország "évek óta szenved egy olyan politikai kínálattól, amely az út szélén hagyja a választókat, valamint az állampolgárok és a politika közötti törésvonaltól, amelyről a pártok viselkedése is tanúskodik, miután azok elsősorban a következő elnökválasztás bemelegítő körének tekintették a regionális választások első fordulóját ahelyett, hogy a régiók és a megyék tényleges tétjeiről vitáztak volna".

A Le Monde arra emlékeztetett, hogy több jobboldali régióelnök (Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez), aki megnyerte az első fordulót, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

A kormánypárt, a Köztársaság lendületben és a Nemzeti Tömörülés is kifejezte csalódottságát az első forduló után, de mindkét formáció továbbra is úgy véli, hogy 2017 óta ők határozzák meg a francia politikát.

Emmanuel Macron tisztában volt azzal, hogy öt évvel ezelőtt alakult pártjának nincsen helyi beágyazottsága, ezért öt miniszterét is elindította ezen a választáson, de mindannyian alulmaradtak.

A Le Monde szerint az elnöki hivatalban azonban nem is annyira az ő vereségük, hanem Marine Le Pen gyenge szereplése okozott meglepetést, Macron "kedvenc ellenfelének" a felmérések ugyanis már 47 százalékot jeleznek az elnökválasztás második fordulójában.

A vasárnapi eredmények viszont arra utalnak a Le Monde szerint, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke is elveszítette vonzerejét: az IFOP felmérése szerint miközben Macron táborának 60 százaléka nem ment el szavazni, Le Pen szavazóinak 73 százaléka nem látta értelmét részt venni a voksoláson, s ezzel a Nemzeti Tömörülés elvesztette az esélyt arra, hogy legalább egy régió irányítását megszerezze. A lap szerint az államfő tanácsadói azonban továbbra is azt gondolják, hogy az országos politikát teljesen külön kell választani a helyi választásoktól, s Marine Le Pent tekintik Macron jövő évi legfőbb kihívójának.

MTI
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Moszkva függetlennek ismerte el Herszont és Zaporizzsját
    Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.
  • Az újvidéki Európa Kollégium bástya
    Az újvidéki Európa Kollégium szerves része, bástyája a vajdasági magyarságnak, és általa lehetővé vált, hogy a diákok magyar környezetben éljék a mindennapjaikat - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Újvidéken, ahol az Európa Kollégium elsőéves hallgatóinak a fogadásán vett részt.
  • A haderőfejlesztés tovább folytatódik
    A haderőfejlesztés folytatódik az Oroszországgal szembeni szankciók hatására kialakult globális gazdasági válság ellenére, a honvédelmi alapnak köszönhetően a folyamat fennmarad, és nem abbahagyják, hanem inkább felgyorsítják - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter csütörtökön Hajmáskéren.
MTI Hírfelhasználó