A német kancellárjelöltek utolsó tv-vitáján is a szociáldemokrata jelölt győzött
2021. szeptember 19. 23:53

A német kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt győzött a vasárnap este sugárzott műsor után közzétett első felmérés szerint.

A Sat1, a Pro7 és a Kabel1 országos kereskedelmi csatornán élőben sugárzott műsor nézőinek körében végzett felmérés szerint messze Olaf Scholz volt a legjobb. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát 42 százalék találta a leginkább meggyőzőnek.

A második Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje, aki a nézők 27 százaléka szerint szerepelt a legjobban a 90 perces vitában.

A harmadik - és utolsó - helyen Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje végzett 25 százalékkal.

A nézők 6 százaléka nem tudott dönteni. A felmérést a Forsa közvélemény-kutató társaság végezte 2291 néző megkérdezésével.

A kancellárjelöltek első két televíziós vitáját is hasonlóan ítélték meg a nézők. A legtöbben mindkétszer Olaf Scholzot találták a legjobbnak, Armin Laschet az első vitán harmadik, a második vitán a második helyet érte el, Annalena Baerbock először második, másodszor harmadik lett.

A kancellárjelöltek csak a három televíziós vitán találkoztak a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban. Mindegyik vita hangneme udvarias volt.

A három rendezvény közös jellemzője volt, hogy társadalompolitikai ügyek - családtámogatás, lakhatás, nyugdíj, egészségügy -, az adórendszer és a klímaváltozás állt a középpontban. Nemzetközi, külpolitikai ügyekről az afganisztáni helyzetet kivéve nem esett szót, így például az "Európai Unió" kifejezés egyik vitán sem hangzott el. A német nyilvánosságban tárgyalt nagy témák közül hiányzott, vagy legfeljebb érintőlegesen jelent meg a társadalmi integráció és a bevándorlás ügye is. Mindez azonban főleg a vitarendezők - a tévétársaságok - döntéseinek tulajdonítható.

Az első kettő után a harmadik tévévitán is megmutatkozott, hogy a jelöltek teljesítményének nézői megítélésében mutatkozó jelentős különbségekhez képest kisebbek voltak az eltérések a jelöltek terveiben, ígéreteiben. Ugyanakkor az utolsó vitára egyértelművé vált, hogy az SPD leginkább a Zöldekkel kormányozna, ami a Zöldeknek sem lenne ellenére, és mindkét pártban úgy vélik, hogy a CDU/CSU-nak ellenzékben kellene kipihennie a kormányon töltött utóbbi 16 év fáradalmait.

A lehetséges koalíciókkal kapcsolatban Armin Laschet ismét azt emelte ki, hogy baloldali fordulat fenyeget, mert az SPD és a Zöldek az általa szélsőbaloldalinak nevezett Die Linke (Baloldal) közreműködésével kormányoznának. Az SPD és a Zöldek kancellárjelöltje a harmadik vitán sem zárta ki azt a lehetőséget, hogy legalábbis koalíciós tárgyalást folytatnának az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23 százalékot szerezhet, a Zöldek 17 százalék körüli eredményre számíthatnak.

A kisebb pártok közül a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egyaránt 11 százalékos eredménnyel végezhet, a Baloldal pedig a szavazatok 6 százalékát gyűjtheti össze.

A választás már el is kezdődött augusztus 16-án, a levélszavazás lehetőségének megnyitásával. Szakértői várakozások szerint a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen élhetnek a lehetőséggel, így a levélben leadott szavaztok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson regisztrált 28,6 százalékról.

Meredek emelkedést jeleznek a Welt am Sonntag című vasárnapi lap által gyűjtött adatok, amelyek szerint az ország tíz legnagyobb városában rendre sokkal többen kérik ki a levélben szavazáshoz szükséges dokumentumokat, mint négy éve. Düsseldorfban például már 170 ezren jelentkeztek, ami 50 százalékos növekedés, Münchenben a 2017-es mintegy 280 ezerről 463 ezerre emelkedett az igénylések száma, Hamburgban pedig 323 ezerről 497 ezerre.

Választási szakértők szerint a levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de megnehezíti az urnazárás utáni előrejelzések készítését, mert torzítja a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felméréseket (exit poll).

Ez azért fordulhat elő, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz - a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző a levélben szavazás -, és így nem azonos, hanem eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.

MTI
Címkék:
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó