Tengeralattjáró-ügy
2021. szeptember 22. 19:32

Franciaország washingtoni nagykövete a jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét - jelentette be szerdán a francia elnöki hivatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.

Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia - Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül - biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.
   
Az Elysée-palota közleménye szerint a két ország vezetője egyetértett abban, hogy "a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna" a jelenlegi válság.
   
"A Franciaország és európai partnerei számára stratégiai fontosságú kérdések területén a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna ez a helyzet. Biden elnök jelezte, hogy tartósan elkötelezett a kérdésben" - olvasható a közleményben. A francia és az amerikai elnök, akik "október végén találkoznak személyesen Európában, úgy döntöttek, hogy a bizalom szavatolását szolgáló feltételek megteremtéséhez mélyreható konzultációs folyamatot indítanak el és konkrét intézkedéseket javasolnak a közös célok eléréséhez".
   
A telefonmegbeszélést követően a francia elnök úgy döntött, hogy Philippe Etienne washingtoni nagykövet a jövő héten visszatér állomáshelyére.
   
Joe Biden a francia közlés szerint megerősítette, hogy "erősebb és ütőképesebb európai védelemre van szükség" a transzatlanti biztonság és a NATO szerepének erősítéséhez.
   
Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy "Franciaország és az Európai Unió elkötelezettsége az indiai-csendes-óceáni térségben stratégiai jelentőségű" - írta a francia elnöki hivatal.
   
A biztonsági partnerség (AUKUS) bejelentése - amelynek keretében Washington és London segít Canberrának atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében - elsősorban azért váltotta ki Franciaország felháborodását, mert a francia diplomácia közlése szerint nem történt előzetes egyeztetés. Párizs 2016-ban kötött szerződést Ausztráliával több mintegy 50 milliárd ausztrál dollár (majdnem 11 ezer milliárd forint) értékben tizenkét hagyományos meghajtású tengeralattjáró vásárlásáról, amelyet most felmondott. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Ausztrália "hátba döfte", az Egyesült Államok pedig "elárulta" Párizst.

MTI
Címkék:
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó