Iránnak nem sok ideje maradt, hogy visszatérjen az atomalkuhoz
2021. október 13. 21:06

Irán "kifut az időből", nem sok ideje maradt, hogy visszatérjen a 2015-ben kötött nukleáris megállapodás betartásához - jelentette ki szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután Washingtonban tárgyalt Jaír Lapid izraeli külügyminiszterrel és Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emirátusok külügyi tárcájának vezetőjével.

Meet America's new Secretary of State: Antony Blinken - U.S. Embassy in  Niger

Blinken – usembassy.gov

"Közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor önmagában a JCPOA-hoz (az atomalku hivatalos neve: Joint Comprehensive Plan of Action, azaz Közös Átfogó Cselekvési Terv) való visszatéréssel nem fogják visszakapni annak előnyeit, és ez azért van, mert Irán ezt az időt arra használta fel, hogy különböző módokon előmozdítsa nukleáris programját" - fogalmazott az amerikai tárcavezető.
   
A 2015-ös, hathatalmi megállapodás értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében. Az atomalkut 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez. Trump egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben.
   
Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését, például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben. Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. Az ázsiai ország a közelmúltban jelezte, hogy kész visszatérni az atomalkuról folytatott bécsi tárgyalásokhoz, de ennek időpontját nem jelölte meg.
   
Blinken úgy fogalmazott: "Megvizsgálunk minden lehetőséget, hogy megbirkózzunk az Irán jelentette kihívásokkal. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy ennek a diplomácia a leghatékonyabb módja". Az amerikai tárcavezető szerint azonban a diplomáciához két félre van szükség, és Irán részéről egyelőre nem látják a hajlandóságot.
   
 Az izraeli külügyminiszter ismételten figyelmeztetett, hogy országa szükség esetén katonai erővel is fellép, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverfejlesztését. "Vannak pillanatok, amikor a nemzeteknek erőt kell alkalmazniuk, hogy megvédjék a világot a gonosztól" - jelentette ki Lapid. "Ha egy terrorista rezsim nukleáris fegyvert szerez, cselekednünk kell. Világossá kell tennünk, hogy a civilizált világ ezt nem engedi. (.) Izrael fenntartja magának a jogot, hogy bármely pillanatban, bármilyen módon cselekedjen. Ez nem csak a jogunk, hanem a felelősségünk is" - tette hozzá.
   
Bin Zajid háláját fejezte ki az Egyesült Államoknak, amiért sokat tett az Egyesült Arab Emírségek és a világ viszonyáról szóló narratívák megváltoztatásért. A tárcavezetők mindhárman egyetértettek abban, hogy megpróbálják kiterjeszteni az Ábrahám-egyezményeket, amelynek köszönhetően normalizálódott a kapcsolat Izrael, az Egyesült Arab Emirátusok és más arab államok között.
   
Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint a hozzájuk csatlakozó Bahrein tavaly szeptemberben normalizálta diplomáciai kapcsolatait - az úgynevezett Ábrahám-egyezmények aláírásával - a washingtoni Fehér Házban, Donald Trump akkori amerikai elnök közvetítésével.

MTI
Címkék:
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó