A londoni bravúr nem feledteti a válogatott és a futballunk gondjait
2021. október 13. 22:49

Érthetetlen, hogy egy évtizede a régiónkhoz viszonyítva páratlanul kedvezőek a körülmények a magyar futballban, a rendszer mégsem kínálja folyamatosan a topligák szintjét megütő labdarúgókat.

A Bundesliga öt magyar válogatottja közül csak Sallai Roland ennek a rendszernek a „terméke”.

Gulácsi Péter, Szoboszlai Dominik és Szalai Ádám kevés ideig pallérozódott a hazai közegben, Willi Orbán pedig egyetlen percet sem.

Az olasz, a spanyol és az angol élvonalban pedig szóba sem kerül magyar játékos szerződtetése.

Ellentétben az albánokkal vagy a lengyelekkel.

A csoportunk állása ezt is igen híven tükrözi.

Ma már látni kell: csak azok a válogatottak számíthatnak tartósan eredményes szereplésre, amelyeknek a játékosai zömmel az említett bajnokságokban és a Bajnokok Ligájában edződnek hétről hétre. A magyar labdarúgás jelenleg arra sem képes, hogy az Európa-ligában az ő játékosaira építve játszhasson egy klubcsapata, ez a Ferencvárosnak is csak légiósokra támaszkodva sikerül. 

A magyar válogatott bravúros 1-1-es döntetlent ért el Londonban az angolok ellen, de ennek ellenére már biztosan nincs esélye kijutni a 2022-es katari világbajnokságra. Ez az eredmény és a látott játék biztató jel lehet a jövőre nézve, ám a novemberben véget érő selejtezők, valamint Marco Rossi szövetségi kapitány nyilatkozatai okot adnak az elgondolkodásra.

– A kezdés előtt nem számítottam ilyen jó eredményre – jelentette ki Marco Rossi a Wembley-ben elért 1-1 után, és ezzel egész bizonyosan nem állt egyedül. A magyar válogatott meglepően higgadtan, szervezetten és főleg bátran futballozva szerzett egy pontot, és az érdemeiből az sem von le sokat, amit a szövetségi kapitány is jól látott: – Szerencsénk is volt, és egy olyan angol csapattal játszottunk, amely talán nem volt a csúcson.

Valóban, ezúttal nyoma sem volt az Európa-bajnokságon látott angol válogatott agresszív, védőkre, kapusra is rácsúszó letámadásának, az ott diktált szédítő tempónak, de ez nem a mi gondunk. Anglia sorozatban 21 Eb- vagy vb-selejtezőt nyert meg zsinórban hazai pályán kedd estig, nem kis tett, hogy meglepetésre éppen a magyar válogatott szakította meg ezt a pazar sorozatot bátor futballjával.

Kép: Kovács Tamás/MTI

Bátorság – ez a szó minden egyes nyilatkozatban felbukkant a mérkőzés után. A léc ezt tekintve nem került túl magasra a korábbi őszi selejtezőkön, ám így is feltűnő volt, hogy mennyire nem tartanak a játékosok az Európa-bajnokság ezüstérmesétől, és csupán sajnálni tudjuk, hogy ezt ismét egy gyakorlatilag tét nélküli meccsen láthattuk. Maga Marco Rossi sem titkolta, hogy ez a világbajnoki részvétel is elúszott már, és bár tényleg örülhetünk, hogy a válogatott megmentette a becsületét, megmutatta, hogy az Eb-n nyújtott teljesítménye – ahol szintén nem volt vesztenivalója – nem pusztán a véletlen műve volt, az álmai beteljesülésétől nagyon messze került, a csoport harmadik helyéhez is kisebb csoda kellene.

Ez azután különösen csalódást keltő, hogy a csapatot a harmadik kalapból sorsolták ki a csoportba, ehhez képest egy helyet mindenféleképpen visszaesett. Ha pedig azt vesszük, hogy az előző selejtezősorozatot, amely a 2020-as idén megrendezett Európa-bajnokságra kvalifikált, szintén a negyedik helyen zártuk, akkor maradtunk a helyünkön, ami ugyancsak nem szívderítő. Az Eb-re végül a Nemzetek Ligáján keresztül jutottunk ki, most hasonló vigaszágra nem számíthatunk, a pótselejtezőt jelentő második hely megszerzése pedig a labdarúgás történetének legnagyobb szenzációja lenne: az kellene hozzá, hogy Andorra legyőzze Lengyelországot, majd Albániát is, mi pedig a San Marino és a Lengyelország elleni sikerrel megfordítsuk a lengyelekkel szembeni, tizenhat gólos gólkülönbségbeli lemaradást.

Kép: Kovács Tamás/MTI

Sokan talán tényleg elhitték a kontinenstorna alapján, hogy a magyar csapat egy szintre került a franciákkal vagy a németekkel, diadalmenetet vártak a szeptemberi és az októberi selejtezőkön, és ez túl nagy terhet rakott a válogatottra. Az is sokadszorra bizonyosodott be, hogy a nálunk erősebbek ellen jobban tudunk helytállni, hiszen az kevesebb kreativitást és kisebb technikai felkészültséget igényel, de úgy is mondhatnánk, a velünk egy vagy alacsonyabb szinten álló csapatok ellen az eredményesség több futballtudást követel meg, mi pedig ezen szoktunk elbukni. Magyarország nincs Európa legjobb tizenhárom futballválogatottja között, azaz bravúrnak számított volna a kijutás a katari világbajnokságra, ám nyilván annál többre számítottunk, mint hogy három fordulóval a selejtezők vége előtt már kimondjuk: esély sem maradt erre a bravúrra.

És itt visszakanyarodhatunk Marco Rossihoz, aki az albánoktól elszenvedett vereség után ezt mondta: „A borász is abból a szőlőből tud bort csinálni, amit leszüretelt. Az eredmény az edző felelőssége, de azt is figyelembe kell venni, hogy mivel rendelkezik.” Igaza van.

Kép: Kovács Tamás/MTI

Ugyanakkor Marco Rossitól furcsa ezt hallani, hiszen ő nem szövetségi kapitányként csöppent a mi futballvilágunkba, 2012 óta dolgozik Magyarországon, és amikor 2018-ban aláírta az első szerződését az MLSZ-szel, tudnia kellett, hogy milyen a szüret, és mivel rendelkezik.

Arról nem is szólva, hogy a játékosok aligha hallják repesve éppen tőle, hogy ők bizony a gyenge szüret kategóriájába tartoznak.

Ezzel együtt az olasz szakember többször is megmutatta, képes összerántani a csapatot, a Wales-i fájó kudarc után is túljutott az elkeseredettségén, és ha most távozna, attól még az alapvető gondok maradnának velünk.

Legfeljebb annyit érnénk el, hogy a mexikói világbajnokság óta eltelt harmincöt évben a huszonnegyedik kapitányt kellene megbízni: hátha neki sikerül. 

Pajor-Gyulai László

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó