Közvéleménykutatók szerint nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága
2021. október 14. 12:00

A teljes népességen belül nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, a társadalomban erős a félelem az ellenzék hatalomra kerülésével kapcsolatban, és a választók a családokat és a gazdaságot támogató miniszterelnököt látnának szívesen - derült ki öt közvéleménykutató cég felméréseiből.

A Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Intézet, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató legfrissebb méréseit csütörtökön Budapesten ismertették a Nézőpont Intézet által szervezett Ki nyer ma? című konferencián.
   
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: azt vizsgálták, a szavazók milyen miniszterelnököt szeretnének, és ehhez az angoltudást, a migrációkritikusságot, a kormányzati tapasztalatot, a nemzeti érzelmet, a gazdaság és a családok támogatását választották szempontként.
   
A felmérés szerint a kormánypárti szavazóknak minden dimenzióban magasabb volt az elvárása, mint a kormánykritikusoknak.
   
A migrációkritikusságot az idősebbek tartották a legfontosabbnak, a nemzeti érzelmeket pedig a 30-39 évesek a legkevésbé fontosnak. A családok és a gazdaság támogatása azonban minden szavazónak kiugróan fontosabb, mint a többi dimenzió.
   
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója szerint stabilak a pártpreferenciák, a biztos szavazókon belül 51-52 százalékon áll a Fidesz-KDNP, a támogatottság trendje jelenleg emelkedő, a baloldali közös lista pedig 42-47 százalék között hullámzik, jelenleg 45 százalék és csökken, a trendtörés júniusban volt. Mint mondta, volt egy felhajtóereje az ellenzéki előválasztásnak, azonban azt látják, ez nem növelte a szavazási hajlandóságot a baloldalon.
   
A pártok támogatottsága alapján elvégezték a mandátumbecslést, eszerint ha most vasárnap lenne az országgyűlési választás, a Fidesz-KDNP 125 mandátumot szerezne, az ellenzék 73-at, és egy képviselő nemzetiségi listáról jutna a parlamentbe. Az ellenzék 30 egyéni választókerületben tudna nyerni, a Fidesz-KDNP 76-ban.
   
Nagy Dániel úgy vélte, a kétpólusúvá váló pártrendszerben kevesebb elveszett szavazat várható, a kisebb pártoknak kevesebb szavazat jut.
   
Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció 32 százalékra tudta növelni támogatottságát az ellenzéki összefogást támogatók körében, ráadásul az önbesorolás szerint baloldali szavazók 51 százaléka a DK-t választja. Felmérésük eredménye szerint a szavazók 45 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 36 százaléka az ellenzéki összefogást, 5 százalék a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot támogatná, 3 százalék a Mi Hazánk Mozgalmat. Egy kétpólusú rendszerben azonban a Fidesz-KDNP növelni tudná támogatottságát és 50 százalékot kapna, míg az egyesült ellenzék 44-et.
   
Mint mondta, a kormánypárti szavazóknál "majdnem makulátlan a hit" abban, hogy a jelenlegi kormánypártok győznek és az ellenzéki szavazók egyharmada is ezt gondolja.
   
Sóvágó Sándor, a debreceni Real-PR 93. vezetője szerint a választók túlnyomó többsége jó döntésnek tartja a minimálbér 200 ezer forintra emelését és a családi adóvisszatérítést, és a kormány járványkezeléssel kapcsolatos gazdasági intézkedéseit is 53 százalék támogatja, azaz többen támogatják, mint a kormánypátokat egy pártpreferencia-mérésnél.
   
Azt mondta, a többség arra számít, hogy az ellenzék hatalomra kerülése esetén romlanak a gazdasági kilátások: a válaszadók több mint fele szerint nőnek majd a munkavállalói és vállalkozói adók és a rezsiköltségek is.
   
Sóvágó Sándor hozzátette, a kormány gazdasági döntései nyomán az elmúlt időben jelentősen, 10 százalékponttal, 37 százalékra nőtt azok aránya, akik optimisták a jövőjüket illetően, és 21-ről 13 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint inkább rosszabb lesz a helyzetük a következő egy évben.
   
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője elmondása szerint augusztusban 43 százalék szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, 42 százalék a közös ellenzéki listára, az előválasztás botrányai miatt azonban a baloldali listákra most már 5 százalékponttal kevesebben szavaznának, míg a kormánypártok támogatása 2 százalékponttal nőtt.
   
A magyarok 58 százaléka elégedett Orbán Viktor kormányfő munkájával - többen, mint amennyien a kormánypártokat támogatják -, és 34 százalék elégedetlen vele. A felmérés szerint mindél idősebb egy szavazó, annál elégedettebb a kormányfő munkájával, de a társadalom minden életkori csoportjában megvan a kormányfői munka támogatottságának a többsége. A koronavírus-járvány kezelésében is 60 százalékos többsége van a kormány politikájának, társadalmi csoportoktól függetlenül.
   
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a konferenciát megnyitva azt mondta, a kutatócégek együttműködnek, hogy hiteles közvélemény-kutatási adatok jelenhessenek meg "az előttünk álló nehéz fél évben, ami Magyarország jövőjéről fog szólni".
   
A konferencián felszólaló kutatóintézetek vezetői hangsúlyozták a tudományos szempontból objektív felmérések fontosságát, és jelezték, az intézeteknél külön-külön felhalmozott szakmai tudás megosztásával reményeik szerint jobb kutatásokat tudnak majd végezni.
 

MTI
Címkék:
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
  • Orbán: minden magyarra számítunk
    Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon "a becsapott és megalázott nemzet" állt.
MTI Hírfelhasználó