Csűry István püspök a restitúciós perekről: „Mi eltökélt harcosok vagyunk”
2021. december 4. 08:46

A Kolozsvári Ítélőtábla kimondta, hogy a zilahi Református Wesselényi Kollégium a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdona. A kedvező ítélet azonban nem végleges, és várható is, hogy megtámadják a döntést, így újból a Legfelsőbb Bíróságra kerül az ügy. Csűry István püspök a Maszolnak elmondta: bizakodással tekintenek a jövőbe, ugyanis a kollégiumépület tulajdonjogát igazoló bizonyítékok megkérdőjelezhetetlenek. Megtudtuk azt is, az egyházkerületnek mindeközben további mintegy 150 restitúciós eljárása van folyamatban.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke | Fotó: Csikos Rolland

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke | Fotó: Csikos Rolland

A zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási procedúrája mintegy tizennyolc esztendővel ezelőtt, még 2003-ban kezdődött, amikor törvényi lehetőség adódott az egykor az egyháztól államosított iskolaépület visszaszolgáltatására. Mivel nem született döntés az ügyben, 2012-ben „kicsit keményebben nekifutottak” az ügynek, magyarázta Csűry István.

„Ez nem volt nehéz, hiszen Demjén Attila ügyvédünk a kollégium végzettje, illetve Bogdán Zsolt akkori egyházmegyei esperes szívesen vállalta a levéltári kutakodást. Ki kellett egészítenünk a dokumentációt, pontosítanunk kellett bizonyos kérdéseket, tehát egészen nagy munka kezdődött el és hála Istennek, ez meg is hozta a gyümölcsét” – fogalmazott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.


A bíró alapos munkát végzett

Az, hogy a kollégium ügye egészen a legfelsőbb bíróságig jutott, „ezzel akartuk kifejezni azt is, hogy mi eltökélt harcosok vagyunk, de mindig csakis jogszerűen és meghátráltathatatlanul, következetesen küzdünk, mert tudjuk az igazunkat”.

Csűry István tudatta, még mindig vannak olyanok, akik annak idején az államosítást diákként élték meg, ráadásul a püspök apja is ott járt iskolába, ahová ugyan már nem mehetett vissza érettségizni és Szatmárnémetiben végezte az utolsó évet, de mindig Zilah volt számára a minta. „De vehetjük nagyobb léptékben is a dolgot, ha Ady Endrére gondolunk, aki ugyancsak szívesen emlékszik a zilahi évekre, hiszen ott vált felnőtté a diákból” – tette hozzá a püspök.

„Örülök annak, hogy végre a Kolozsvári Ítélőtábla komolyan vette az ügyet. El kell ismerni, hogy olyan bíró kezébe került az ügy, aki utánajárt, informálódott, figyelembe vett bennünket, nem akart túlesni az ügyön, alaposan mérlegelt” – magyarázta a püspök. Kiemelte: ehhez hozzátartozik az is, hogy az ügyvédjük „szenzációs munkát végzett”, ő is nagy levéltári kutakodásba kezdett.

„Most már elmondhatjuk, hogy a Református Wesselényi Kollégiumról átfogó, alapos történelmi tudásunk van, amely még engem is meglepett, hiszen ezeket a háttérinformációkat, amelyek az idő során előkerültek, magam sem tudtam”.

Csűry István ugyanakkor elmonda: nagyon jól tudják azt, hogy a nem jogerős ítéletet meg fogják fellebbezni, „hiszen a polgármesteri hivatalok így működnek”, de azzal a reménységgel tekintenek előre, hogy a Legfelsőbb Bíróság ugyanolyan komolysággal tekint majd az ügyre, mint ahogyan tette korábban is, de a táblabíróság mostani határozata után ugyanilyen ítéletet hoz.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2003-ban igényelte vissza a zilahi Wesselényi kollégiumot, amelyet a kommunista hatalom 1948-ban államosított. A restitúciós bizottság azonban elutasította az iskolaépület visszaszolgáltatását, a határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta. A Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt „mintegy elismerve" hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.

A KREK 2019 októberében közölte: „hosszú pereskedés után, méltatlan támadások kereszttüzében” a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt „mintegy elismerve" hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra. „A 2019. október 18-án hozott döntés visszaadhatja bizalmunkat Románia gyengélkedő igazságszolgáltatásának felépülésében. Örömmel zárnánk peres ügyünket hazai testület előtt, semhogy európai törvényszékek előtt folytassuk küzdelmünket” – áll az egyházkerület közleményében.
Az erdélyi református kollégiumok közül a zilahi az egyedüli, amelynek mindeddig nem szolgáltatták vissza az épületeit. A Református Wesselényi Kollégiumnak szimbolikus értéket ad, hogy 1892 és 1896 között ebben az intézményben tanult és érettségizett Ady Endre. A visszaigényelt patinás iskolaépület már Ady tanulmányai után, 1904 és 1906 között épült.

Meghurcolt püspökök

Amint korábban megírtuk, büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség Csűry István királyhgómelléki és Kató Béla erdélyi egyházkerületi püspök ellen az egykori Wesselényi kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. Az ügyészség „hivatalból indított” nyomozásában a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaélés gyanújával idézték be a zilahi ügyészségre.

Csűry István még augusztusi megvádolásuk alkalmával elmondta a Maszolnak, hogy a kihallgatáson az ügyész „keményen kezdett, értelmezhető ez a hatalom megvillantásának is”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tudatta, elsősorban egy olyan okirat után kutakodtak, amelyet 1911-ben állítottak ki, és amely az erdélyi egyházkerület levéltárában található, de ugyanez előkerült a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium visszaszolgáltatási eljárása keretében is.

„Az ügyész kérdésére elmondtam, nekünk azért nincs ebből eredeti példányunk, mert mi 1911-ben még nem léteztünk, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1920 után, a trianoni döntést követően jött létre” – magyarázta Csűry István hozzátéve, hogy ettől maga a főügyész is kissé zavarba jött.

A visszaszolgáltatási eljárás tárgyát képező zilahi Református Wesselényi Kollégium egykori patinás épülete | Fotó: Kiss Gábor

A visszaszolgáltatási eljárás tárgyát képező zilahi Református Wesselényi Kollégium egykori patinás épülete | Kiss Gábor

A két püspök ellen indított bűnvádi eljárás jelenleg is tart, de az független a kollégium visszaszolgáltatásáért zajló polgári peres eljárástól. „Az ügy problémája továbbra is az, hogy kiderül, Romániában egymáshoz közel álló két intézmény másképp látja és ítéli meg a kérdéseket. Továbbra is erőteljesen fenntartom, hogy bár nem ismerem teljesen azt, hogy a háttérben mi mozgatja a szálakat, de ha a legjobb hiszemű elgondolásomat fogalmazom meg, akkor ez időhúzás” – fogalmazott a Maszolnak Csűry István.

Úgy gondolja, ezzel nem jár messze a valóságtól, és „sötét erők kezdtek el működni”. Ezzel pedig nagyon kellemetlen helyzetbe hozzák az országot, hiszen ennek a hírnek szerte a világon megvan a visszhangja, mert példa nélküli az, hogy „Romániában bizonyítékok hiányában is két püspököt büntetőeljárásba vonnak”.

A püspök ugyanakkor elárulta, ők maguk sem voltak tétlenek és az ügyről értesítették külföldi kapcsolataikat, mintegy kéttucatnyi angol nyelvű levelet küldtek el azokhoz a nagykövetségekhez, amelyek „közelebbről tekintik országunk sorsát”.

Folytatódnak a kihallgatások

„Nekem van egy aggodalmam. Az, hogy egy adott pillanatban miattunk fognak egyes román testvérek rágalmakat megfogalmazni, mintha mi feketítenénk be Románia helyzetét. Pedig nem mi, mi ki akarjuk fehéríteni ennek az országnak a történetét, éppen ezért teljes mértékben azok mellett állunk, akik az igazságot szolgálják, a jogot követik, a törvényszék munkáját akarjuk segíteni, és egyáltalán nem fogadjuk el és vissza is utasítom azokat a vádakat, amelyeket megfogalmaznak bármilyen szinten” – magyarázta Csűry István.

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség Csűry István, a Királyhgómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen az egykori Wesselényi kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.

Miután Csűry István királyhágómelléki és Kató Béla erdélyi egyházkerületi püspököt azonos időben berendelték a zilahi ügyészségre, folytatódtak a kihallgatások. Behívták a KREK ügyvédjét és Bogdán Zsolt korábbi zilahi esperest is.

„Nekünk azt ígérték, hogy szeptember végén, október elején, ami régen elmúlt, ismét hívnak majd a következő vádpontok miatt, mert az első kihallgatásnak csak az első vádpont volt a témája. Azóta nem kerestek. Mondjam úgy, hogy nem várom ezt a keresést, de mindeképpen szeretnék pontot tenni az ügy végére” – mondta a püspök.

Rengeteg visszaszolgáltatási ügy van folyamatban

„Ne felejtsük el, hogy azért vannak épületek, ha Máramarosszigetre gondolok, különböző egyházközségek területén, illetve örökségek, amelyeket vitatnak, hogy az egyházközségek tulajdonában vannak-e, viszont annyira megbénult a romániai visszaszolgáltatási folyamat, hogy ez nem emberi” – fogalmazott Csűry István.

Bár a KREK-nek nem nagyon vannak a zilahi Wesselényi-kollégiumhoz hasonlóan értékes épületei, de voltak termőföldjeik, erdőik, amelyeknek a tulajdonjoga mindmáig rendezetlen.

A püspök számításai szerint körülbelül 150-re tehető azoknak a visszaszolgáltatási eljárásoknak a száma, amelyek jelenleg zajlanak az egyházkerületben. Ezeknek többségét az erdők és a szántóföldek restitúciós ügyei teszik ki, de így is mintegy egytucatnyi esetben különböző épületek visszaszolgáltatásáért perelnek.

Csűry Istvántól megtudtuk, éppen a zilahi Református Wesselényi Kollégium kapcsán derült ki, hogy milyen területei voltak a gimnáziumnak, amelyekből fenntartották magát a tanintézetet, illetve ellátták a diákságot. Egyértelművé vált, hogy a gimnáziumépület körüli földek tulajdonjoga került elő.

„De úgy általában véve is, bármilyen intézményünk úgy tudott önfenntartó maradni, hogy az anyaszentegyház tulajdonokat rendelt melléjük. Például a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetnek az államosítással eltűnt az összes alapítványi háttere, s most talpalni kell azért, hogy azokat vissza lehessen szerezni. A híres épületekről köztudott, hogy ott vannak, de például nagyon keveset tudunk arról, hogy hol vannak a termőföldek. Ezek mind további kérdéseket vetnek fel” – magyarázta a királyhágómelléki református püspök.

Borsi Balázs

maszol.ro
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A „harangzúgásos" magyar irodalomról a bor fővárosában
    A baloldali értlemiségiek által szerzett becstelen, immorális előnyök és kiváltságok – s velük a (Fekete Gyula szavával jellemezhető) „nemzetundoros" beidegződések – gyakran túlélték a rendszerváltozás fordulatát – fogalmaz Bertha Zoltán a Tokaji Írótáborra készülve.
  • Magyar arany- és ezüstérem 200 méter pillangón
    Milák Kristóf címét megvédve arany-, Márton Richárd pedig ezüstérmet nyert 200 méter pillangón a római úszó Európa-bajnokság keddi napján.
  • Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter
    Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István, az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.
MTI Hírfelhasználó