Francia EU-elnökség: azonnal lekerült a Diadalívről az uniós zászló
2022. január 3. 22:00

Huszonnégy órán belül kapitulált Emmanuel Macron francia köztársasági elnök környezete: a hatalmas közfelháborodás nyomására eltüntették az Európai Unió zászlaját a párizsi Diadalív alól. A 12 csillagos zászlót úgy rakták ki az óév végén, hogy eltávolították onnan az ismeretlen katona sírjára kitűzött francia nemzeti trikolórt. E fiaskóval indult a maga elé nagy vállalásokat kitűző francia uniós elnökség. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy ezt a szerepvállalást erősen befolyásolhatja az a két választás Franciaországban, melyre 2022 első fél évében rendeznek meg.

Akár „szerencseszám” is lehetne ez: 1959 óta éppen a 13. alkalommal tölti be Franciaország az Európai Unió elnöki posztját. Kérdéses, hogy mi valósulhat meg az Emmanuel Macron köztársasági elnök által megfogalmazott, nagyszabású, merésznek mondható elnökségi koncepcióból: áprilisban elnökválasztás, júniusban parlamenti választások következnek Franciaországban, s ez jelentősen csökkenti az ország uniós ügyekben érvényesíthető mozgásterét –jegyzi meg a Le Monde.

Kép

A lap hozzáteszi: a Covid–19 omikron változatának berobbanása pedig keresztülhúzza a francia elnökség napirendjét, melynek keretében 400 találkozót ütemeztek be Franciaországban: januárban online konferenciák helyettesítik ezeket a programokat.

„Erős, szuverén” – vagy úgymond „digitálisabb, környezetbarátabb” Európa? Érezhetők a hangsúlyeltolódások Macron szuverenista és az új német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz globalista, a nemzetállamiságot nyílt ellenszenvvel kezelő, a saját útját járó Európa gondolatát háttérbe helyező felfogása között. Scholz viszont 2022-ben a G7 elnöki tisztét tölti be. Kérdéses egyelőre, milyen esélyekkel száll pástra Európa vezető szerepéért az éppen elnököt váltó Franciaország.

A hagyományos német–francia vetélkedés mellett az atomenergiát zöldenergiaként elismertetni igyekvő Macron nem véletlenül keresett szövetségeseket Budapesten, a hasonló energiakoncepciót megvalósító Magyarországon. Macron az EU-elnökség előtt a V4-ekkel kijelölte az elnökség Közép-Európa-politikájának fő vonalait.

Reformok – belső használatra?

Macron magasra tette a lécet az EU francia elnöksége előtt: „2022 legyen az európai fordulópont éve!” – így köszöntötte szilveszter éjjelén, boldog új évet kívánva, a franciákat. Az elnökségről korábban, egy december 9-i nyilatkozatában így fogalmazott: a cél, hogy „Európát a világban hatalmassá, teljesen szuverénné és sorsának urává tegyük”.

Macron bátortalanul elmerészkedett még odáig is, hogy a schengeni övezet reformját szorgalmazza annak érdekében, hogy jobban megvédjék az európai határokat a migrációs válságokkal szemben – ez utóbbi téma ugyanis a francia elnökválasztási kampány középpontjában áll majd. Egyértelmű tehát: az államfő csöppet sem lesz szívbajos, minden további nélkül fel- és kihasználja az EU-elnökséget a francia belpolitika elnökválasztási küzdelmeiben. Szintén a Le Monde teszi hozzá: Macron még mindig nem jelentette be hivatalosan indulását a következő elnöki mandátumért.

Nem is kicsit, szintén „belső használatra” szánt terve Macronnak, hogy az EU-elnökság időszakában kezdeményezné a költségvetési szabályok – a híres, hírhedt maastrichti kritériumok – felülvizsgálatát is.

Ismert: az 1993-ban életbe lépett úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok szerint az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál. Csakhogy 1999 óta a gazdasági és monetáris unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat – büntetést azonban nem kaptak ezért. Franciaország számára, mely az unió vezető államai közül talán a legerőteljesebben lóg ki e téren a sorból, a kritériumok kifejezetten kínos kötelezettséget jelentenek, a legkevésbé sem véletlen tehát a kérdés fölvetése éppen a jelöltsége meghosszabbításáért harcba szálló (vagy legalábbis azt lebegtető) francia elnök számára.

Egy zászló mind felett

A 2009-es cseh elnökség óta másodszor fordul elő, hogy az EU soros elnökségét betöltő tagállam bojkottálja az uniós zászló kitűzését.

„Emmanuel Macron nem szereti Franciaországot!”jelentette ki a LR, a Köztársaságiak (a francia parlament legerősebb jobboldali pártja) politikusa, Éric Ciotti azt követően, hogy a francia EU-elnökség okán már december 31-ére eltávolították az ország egy fontos nemzeti jelképét: a párizsi Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírjára kitűzött nemzeti zászlót.

Bár a francia zászló nincs egész esztendőben kitűzve a Diadalív alá, a francia EU-elnökséget prezentálandó, otromba hibát követtek el – minden bizonnyal Macron környezetében. A nyilván „túltolt” igyekezetben szedhették le az éppen a Diadalív alatt lengő francia trikolórt, s helyette az Európai Unió zászlaját tűzték ki.

Az, hogy kizárólag az európai zászlót tűzzük ki az ismeretlen katona sírjára, sérti mindazokat, akik elestek a hazáért – fogalmazott Éric Ciotti, aki a francia RTL, az LCI és a Le Figaro című lap közös műsorának vendége volt.

A Le Figaro idézi a Köztársaságiak elnökjelöltjét is: még az egyébként liberális húrokat pengető Valérie Pécresse is felháborodott – mint ez Twitter-bejegyzéséből kiderül – amiatt , hogy a Diadalív alatt nem az EU és Franciaország, hanem kizárólag az EU-zászló látható. Az LR elnökjelöltje így ünnepélyesen megkérte Emmanuel Macront, hogy „állítsa vissza háromszínű zászlónkat Európa zászlója mellé”. Eric Ciotti keményebben fogalmazott. Azzal vádolja az államfőt, hogy ő „nemzeti identitásunk eltörlésének elnöke”. „Európai vagyok, de elsősorban francia” – fogalmazott Ciotti.

A máskor megosztott jobboldal, melynek sorain belül a Köztársaságiak rituális gyakorisággal határolódnak el a másik konzervatív párttól, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől (RN), az egykori Nemzeti Front (FN) utódpártjától, most kivételesen egységes fellépést produkált.

Sok lúd…

„Felháborít, hogy a francia zászlót az Európai Unió zászlója váltotta fel a Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírja fölött. Ez a provokáció sérti azokat, akik Franciaországért harcoltak. Kérem Emmanuel Macront, állítsa vissza nemzeti zászlónkat!” – írta Twitter-bejegyzésében a Marine Le Pen, az RN elnökjelöltje. A politikus jelezte, hogy a kérdésben az államtanácshoz fordul, követelve a zászló kihelyzéséről szóló döntés felfüggesztését. Határozott hangnemben reagált és felháborodását fejezte ki az elnöki posztért szintén induló Eric Zemmour is.

Macron kormányzata 24 óra alatt kapitulált: január 2-án már arról írtak a lapok, hogy – egyetlenegy nap után – eltávolították az uniós lobogót a Diadalív alól. A francia sajtó esetenként, más országok balliberális sajtótermékei szakmányban ontották ettől a perctől kezdve azt a dezinformációt, hogy az uniós zászló eltávolítása a szélsőjobboldal nyomására történt. (Egyéni interpretációjukban ezek a sajtótermékek a konzervatív pártok és politikusok egy részét, így Le Pent és Zemmourt aposztrofálják „szélsőjobboldalinak”, ám ezúttal a jobboldal gyors és erőteljes, egységes fellépése ért el eredményt – a szerk. )

Az Élysée-palota, a köztársasági elnök hivatalanyilatkozatot adott ki, eszerint már eleve csak december 31-ére és január 1-jére tervezték a zászlókitűzését. Kormányzati forrásokra hivatkozva több lap arról is írt, hogy akár vissza is kerülhet a francia zászló, ám ennek időpontját nem jelölték meg.

Emlékezetes, hogy – hazafias érzelmeit és Csehország erőteljes nemzeti identitását is kifejezendő – Václav Klaus 2008-ban, a 2009-ben kezdődő cseh EU-elnökség előtt kijelentette: nem fog uniós zászló lobogni a prágai Hradzsin felett a jövő év első felében sem, amikor Csehország lesz a szervezet soros elnöke. Klaus korábban sem volt hajlandó felvonni a 12 csillagos lobogót a cseh nemzeti identitást kifejező prágai vár területén. Azt mondta: amíg ő Csehország elnöke, a nemzeti zászlón kívül semmiféle más lobogót nem tűr meg a Hradzsinban.

hirado.hu
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzet betleheme
    Hazánk keresztény alapértékeinek megerősítését is szolgálja a nemzet betleheme az ország főterén, a Parlament előtt.
  • Kárpátaljai magyarjainknál az államelnök
    Magyarokkal együtt vett részt református istentiszteleten Novák Katalin köztársasági elnök Beresgszászon, kárpátaljai látogatásán.
  • A brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával
    "Egyes-egyedül a magyar baloldali ellenzék az, amelynek az az egyetlen egy politikai célkitűzése az európai politikában, hogy áskálódjon a saját hazája ellen" - jegyezte meg Deutsch Tamás, hozzátéve, ennek ékes bizonyítéka volt a határozat megszavazása. "Nem kevesebbet támogattak, mint hogy vegyék el a pedagógusoktól az ő béremelésük feltételeit szolgáló európai uniós forrásokat".
MTI Hírfelhasználó