Lavrov Washington arcátlanságát utasította vissza
2022. január 28. 13:37

Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.

Lavrov – tass

"Ha az Oroszországi Föderáción múlik, nem lesz háború. Mi nem akarunk háborúkat, de nem fogjuk megengedni az érdekeink elleni durva támadást és semmibevételüket" - mondta az orosz diplomácia vezetője a Szputnyik, az Eho Moszkvi, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva.
   
Lavrov szerint a NATO-val és az Egyesült Államokkal az Oroszország által követelt biztonsági garanciákról folytatott tárgyalások nem zárultak le. Közölte: Moszkva azzal a hivatalos kéréssel fordul majd a Nyugathoz, hogy fejtse ki, miként kívánja teljesíteni a biztonság oszthatatlanságából fakadó kötelezettségvállalásait.
   
Sok tekintetben félrevezetőnek nevezte az Egyesült Államoknak az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó igényére adott válaszát, hozzátéve, hogy "másodlagos kérdésekben" vannak benne "racionális magvak", olyan témák, amelyek meg lehet vitatni. Ezek között említette a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítésének moratóriumát és a fegyverzetek ezen kategóriája kivonásának ellenőrzését. Emlékeztetett arra, hogy korábban a NATO elzárkózott az erre vonatkozó orosz javaslatok megvitatásától.
   
A délkelet-ukrajnai szakadár "köztársaságok" Moszkva általi lehetséges elismeréséről azt mondta: ezt a kérdést azzal összefüggésben kell vizsgálni, hogy rákényszeríti-e a Nyugat Kijevet az ukrajnai válság rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtására.
   
"Akkor minden rendben lesz, ahogyan ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott dokumentum előírja" - mondta.
   
Emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodások Ukrajna egységének és területi épségének megőrzéséről szólnak.
   
"Oroszország részéről nem lesz háború (Ukrajnával). De nem zárom ki, hogy valaki katonai lépéseket akar kiprovokálni" - mondta, hozzátéve: az ukrán oldalon Kijev rengeteg fegyveres felett nem gyakorol ellenőrzést.
   
Hangot adott véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkvába, Szentpétervárra vagy Szocsiba is elutazhatna a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében.
   
Arcátlanságnak minősítette azt a Washingtonban elhangzott fenyegetést, miszerint kiutasíthatják az Egyesült Államokból Anatolij Antonov orosz nagykövetet, ha az orosz fél nem teljesíti azt az amerikai követelést, hogy azonnal adja ki a moszkvai amerikai misszióvezető testőreinek vízumát. Mint mondta, Oroszországnak vannak még tartalékai, hogy valóban kiegyenlítse a két ország diplomáciai jelenlétét.
   
Lavrov az amerikai felet hibáztatta amiatt, hogy a diplomáciai képviseletek körüli helyzet még Barack Obama elnöksége alatt súlyosbodni kezdett, aki öt orosz diplomáciai objektumot lefoglaltatott, és több tucat diplomatát kiutasíttatott. Hozzátette, hogy a felek megpróbálják rendezni a helyzetet, amellyel kapcsolatban a közeli hetekben újabb találkozót tartanak.
   
Elutasította, hogy személyes véleményt nyilvánítson azokról az amerikai külügyminiszterekről, akikkel valaha is dolga volt.

MTI
Címkék:
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó